Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a svájci német előbb-utóbb külön nyelvnek fog számítani (mint ahogyan ma már a holland is)?
Félig-meddig külön nyelvnek számít, ugyanis a "swiss Deutsch"-ot a legtöbb német szinte meg sem érti, vagy csak nehézségekkel. Tény, hogy számomra a holland sokszor érthetőbb, mint a svájci német.
De nem kell ehhez Svájcig menni: Bayernben mindenki kétnyelvű, és a "helyi" Hochdeutsch mellett svábot is beszélnek. Rajtuk kívül azt sem érti senki; az is egy másik nyelv.
Illetve azért okozhat némi fejtőrést például a "Kölsch" (kölni német) is, meg nyilván egyéb dialektikusok is.
Nekem egyébként úgy tűnik, hogy a német nyelvben nagyobb különbségek vannak, mint az angolban. Nem mondom, ott is elkezd egy afrikai a saját angol nyelvén beszélni, akkor csak pislogok, de összességében a német nyelvterület kisebb, több különbséggel. Szerintem ez elég érdekes.
1: Bayernben többnyire bajorul beszélnek.
De amúgy igen, a lényeg (és ennek történelmi okai vannak), hogy a német dialektusok eléggé eltérnek egymástól.
Az amúgy, hogy mi számít egy nyelvnek és mi nem az sokkal inkább politikai kérdés. Pl egy szerb, egy bosnyák és egy horvát simán elbeszélget egymással, mégis külön nyelvek. Míg a német, a spanyol vagy éppen a portugál nyelv nyelvjárásai között nagy különbségek vannak.
5:Szokás a Hochdeutsch nagydialektusokat (alemann (elzászi, svájci, sváb) bajor( bajor, osztrák, tiroli)) lesvábozni, ezt némettől is lehet hallani. Főleg a mentalitásuk miatt.
Azt szokták mondani, hogy a politikailag sikertelen nyelvek az érthetetlen dialektusok és a
sikeresek a nyelvek.
Ha a kevés kommunikációval járó történelmi idoszakokbn nem fejlődött tényleges önnálló nyelvvé, mint a holland és a középnémet nyelvjárások a frank nyelvből; akkor ilyen összefonódott világban már nem fog.
Jogos érv, hogy az irodalmi németnek világszinten is egyértelműen nagyobb presztízse van, de annó a holland is így indult. Persze, nincs írott változata, de ettől még egyre többet használják írásban (kötetlenebb hangvételben szinte teljesen mindennapos), nyelvtani szabályokat meg simán lehet rá "kreálni". A mai nagy nyelvek se úgy születtek, hogy hopp volt egy nyelvtani szabályzat és akkor mindenki aszerint kezdett beszélni, hanem éppenhogy fordítva. És általában az irodalmi nyelveket úgy szabályozták aztán, hogy a főváros, vagy a legnagyobb város körüli nyelvjárásokra alapozva próbáltak egy sztenderdet létrehozni. Miért ne lehetne a zürichi nyelvjárásra alapozva létrehozni egy irodalmi nyelvet?
Nem kötekedni szeretnék, de szerintem érdekes kérdés, hogy mindez a XXI. században meg tudna -e valósulni és ha igen, hogyan. Az átlagemberek szerintem támogatnák, mert a Hochdeutsch-ot ők csak egy idegennyelvként tartják számon. Azt viszont tényleg jogos érvnek tartom, hogy valószínűleg a vezető réteg nem akarná kivezetni a német nyelv használatát az országból.
"Miért ne lehetne a zürichi nyelvjárásra alapozva létrehozni egy irodalmi nyelvet?"
És ehhez a bázeliek vagy a wallisiek mit szólnának?
Közös hivatalos nyelv általában csak erőszakkal szokott létrejönni (pl a francia dialektusok sem "maguktól" tűntek el, hanem mindent ami nem a "hoch"francia azt betiltották)
Ez a svájci mentalitással teljesen ellentétes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!