Ha szlovákai Kassa városába utazom, hogy írom helyesen? Kassába vagy Kassára utazom?

Kassára utazol. Összefüggés???

"Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,

Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen."

Szigorú szabály nincs, az az általános alapelv alakult ki, hogy a magyar települések úgynevezett külviszonyragot (-ra/-re, -on/-en/-ön, -ról/-ről), a külföldiek belviszonyragot (-ba/-be, -ban/-ben, -ból/-ből) kapnak, jó példa erre Pécs és Bécs.

De van egy csomó kivétel. Az i, j, ly, m, n, ny, r végű nevek egy részéhez belviszonyragot illesztünk, ebben szerintem nem érdemes logikát keresni: Ópusztaszeren, de Egerben, Hajdúszoboszlón, de Nagykállóban. A szombat, város, falu végű helységnevek elvileg szintén belviszonyragot kapnak (Nagyszombatban, Dunaújvárosban, Berettyóújfaluban), bár az utóbbi nem mindig áll, legalábbis én gyakran hallottam a Leányfalun formát is. És vannak további nevek, amelyek kétféle raggal használatosak: Dunaharasztiba és Dunaharasztira, Zamárdiról és Zamárdiból, sőt Győrben, Győrön és Győrött (utóbbit locativusnak hívják). Plusz még figyelembe lehet venni a helyi szokásokat: Csíkszereda elvileg külviszonyragos, a helyiek mégis Csíkszeredába mennek, nem Csíkszeredára.

És hogy ellenpéldát is hozzak: egy-két idegen város is kaphat külviszonyragot. Eddig kettő ilyet találtam, az egyik Szentpétervár, a másik a Magyarországhoz csak Mátyás hódításai idején tartozó Bécsújhely.

#3: gigalájk! egy észrevétel:

"egy-két idegen város is kaphat külviszonyragot. Eddig kettő ilyet találtam, az egyik Szentpétervár, a másik a Magyarországhoz csak Mátyás hódításai idején tartozó Bécsújhely."

a -vár végűek szerintem általában is on/en/ön-t kapnak (Fehérváron, Sárváron, Mosonmagyaróváron – de: szamovárban ;-)))

-hely: dettó, Drávaszerdahelyen, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen...

(az a valódi rendhagyó, amelyik ezek alól kivétel)