Miért beszélnek a rendőrségi szóvivők jelen és jövő időben egy megtörtént, múlt idejű büncselekményről?

De. Van egy olyan buta, alulművelt réteg, akik ezt stílusosnak tartják, pedig csak modoros és borzasztó ostoba. A Nők lapjában volt egy rovat híres emberekkel kapcsolatos anekdotákkal és rövid összefoglaló is volt az életpályájukról. Abban konkrétan olyanokat írtak, hogy 1823-ban születIK, 26 évesen megHAL...:D

Persze lehet jelen időben mesélni megtörtént eseményekről, pl. ha mesélsz vmit, hogy "az volt, hogy ülünk az uncsi megbeszélésen, majd elalszik mindenki, és egyszercsak belecsap a villám az ablak előtti fába!" Ez tud adni érzelmi töltetet, de tudósításban meg életrajzban csak idegesítő és buta; művelt és jó stílusérzékű ember nem használja így.

És van az a buta, alulművelt réteg, amelyik nem ismeri az elbeszélő jelen nyelvtani fogalmat.

Grétsy nyelvművelést végzett ezekkel a tévés totyogásokkal, a nyelvművelőket meg a nyelvészek nagyon kártékonynak tartják.

a nyelvtantudáshoz nincs köze, ez se nem #helyesírás, se nem #nyelvtan, se nem "úgy tudom, hogy ez helytelen"...

ez szubjektív dolog, előírás nincs rá. például az #1-es (aki bizonyára művelt és jó stílusérzékű ember – vagy nem, honnan tudhatnánk) leírta a véleményét, neki nem tetszik, oké.

(nem tagadom, szerintem is elég idétlenül hangzik a legtöbb esetben... :-)

-----

ugyanakkor érdekes megfigyelni a párhuzamot azzal, hogy az angol nyelvű cikkcímadási konvencióban is van egy hasonló igeidő-eltolódás ugyebár. tudom, hogy nem ugyanaz, de szegről-végről talán van közük egymáshoz.

(ez persze nem teszi szebbé-jobbá-"kibírhatóbbá" a magyar megoldást, csak kis érdekességként említettem)

Nem "trendy" akar ez lenni, hanem egyszerűségre és egyértelműségre törekszik. Meglepődnél, de irodalmi művek elemzése során is jelen időben beszélünk az eseményekről, hogy amit múlt időben emlegetünk, az mindig a _mindenkori jelenhez képest_ egyértelműen korábbi eseményt jelentsen. Különben, ha mindig mindent múlt időben mesélsz, kétértelmű lehet, hogy két dolog közül mi is zajlott előbb. Mondok egy potenciálisan bugyuta példát:

A gyanúsított bemegy a házba, ahol lelövi Jánost, és elrejti a fegyvert. - sorban, egy időben így történtek az események, oké.

A gyanúsított bemegy a házba, ahol lelőtte Jánost, és elrejti a fegyvert - a gyanúsított korábban gyilkolt abban a házban, és most visszament, oké.

De ha múlt időben meséled az előbbi 2 mondatot, ugyanaz(!) lesz belőlük:

A gyanúsított bement a házba, ahol lelőtte Jánost, és elrejtette a fegyvert - itt nem egyértelmű, hogy egymáshoz képest mikor történtek az események, mármint lehetne többféleképp érteni. Nyilván így is meg lehet jól fogalmazni, pontosítani határozószókkal hogy majd, korábban, ismét, stb., meg a tagmondatok sorrendje, de sokkal tisztább mindig úgy mesélni a dolgot, mintha valós időben narrálnád, mert az tényleg egyértelmű.