Mièrt làtok annyi kèrdèst amelyekben az èkezeteket ìgy fordìtva ìrjàk?

#22: "Az Magyarországon is szinte elkerülhetetlen, hogy németet ne kelljen tanulni. Ha az egyik iskolában nem is volt, iskolaváltás után a következőben garantáltan lesz..."

hááát... erősen kétlem. ezt mi alapján írtad? nem mondanám, hogy nekem nagy rálátásom van erre a témára, de azért van két gimnazista gyerekem, és az egyik sosem tanult németül (nem azt választotta, és nyilván nem is fogja már később sem), a másik pedig most gimnáziumban éppen azt tanul, de csak mert azt választotta, az osztály másik fele franciás. nyilván az a másik fele se fog már sosem németet tanulni (mármint a közoktatásban).

szóval szerintem ez koránt sincs így, ahogy írod. az inkább az angolra igaz. a német csak a második, és szerintem jóval lemaradva...

kerestem néhány számot:

Oktatási adatok, 2020/2021 (előzetes adatok):

[link]

~1,5M oktatásban részt vevő fiatal (ált+közép+felső),

múlt havi cikk:

[link]

"2700 hazai iskolában mintegy 300 ezer tanuló mélyül el a német nyelvben"

oké, ez a pillanatnyi állapot, benne egy csomó olyan, aki már tanult korábban, de most éppen nem, és egy csomó olyan, aki még nem tanult, de fog. elég nagyvonalú vagyok, ha megszorzom hárommal?... :-) még az is csak 60% lenne...

az utóbbi cikk főleg a németről szól, és teljesen jogos benne, hogy vannak itt nagy német cégek, akik sok embert dolgoztatnak (így az ország nyugati felén (Ausztriához, Németországhoz közel) bizonyára sokkal nagyobb arányban vannak németesek, mint máshol) – de még ott sem gondolnám, hogy közel 100% a németet tanulók aránya.

- - -

nem pont erre válasz, de van itt egy néhány éves Qubit-cikk:

[link]

"...az EU-tagállamok diákjainak 96,2 százaléka tanul angolul, 26,1 százaléka franciául, 16,8 százaléka németül..."

nyilván mi valamivel felette vagyunk az EU-s átlagnak (már csak azért is, mert a német nyelvű országok "lerontják" :-), akár 50% felett, de hogy "szinte elkerülhetetlen, hogy németet kelljen tanulni"?... az azért túlzás.

még két cikk, ha már belelendültem a guglizásba :-D bár nem olvastam el őket alaposan:

[link]

"A szerző – évtizedek óta gyakorló nyelvtanár – átfogó képet ad a hazai németoktatás és ezen keresztül az idegennyelv-tanítás helyzetéről, problémáiról. "

[link]

8/3:

"nyolc olyan általános iskolában készítettünk interjúkat iskolaigazgatókkal, idegen nyelvet oktató pedagógusokkal, diákokkal, amelyek közül négy kimagaslóan jól teljesített a 2015. évi idegen nyelvi mérés során, négy pedig gyengén; a tanulók családi háttere tekintetében pedig átlagosak voltak. A felkeresett általános iskolák közül háromban folyik angol és német nyelvoktatás egyaránt, a többi helyen csak angolt tanítanak, bár korábban több intézményben volt mellette német nyelvoktatás is."

iderakom a cikkben is kiemelt idézeteket, nyilván nem "reprezentatív minta", de azért tükröz valamit:

„Nagyon nehezen találunk a német nyelvhez gyermekeket, és szülőkkel beszélgetve is abszolút nem értem ezt. Olyan szülő, akinek a testvére Ausztriában dolgozik és él hosszú évtizedek óta – ő is angolul akarja, hogy tanuljon a gyereke. Mi nem tudjuk eléggé hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontos az, hogy nyaranként ott [német] nyelvi közegben lehetne a gyerek. Egészen egyszerűen megoldható lenne! Tehát ez itt valamiért érthetetlen. [… ] Most nagyon sokan járnak innen Kecskemétre a […] gyárba, vagy akár Bugyira a […]-hoz, ahol kell a német nyelvtudás, tehát érthetetlen módon nincs a helyén ez az angol–német dolog...” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Mi is áttértünk az angolra, nem tudom hány éve. Megmondjam őszintén? A szülők kérték, hogy a német helyett legyen az angol. És akkor váltottunk. Váltottunk, ugye, mert a szülő partner, és mi, ugye, kiszolgálunk.” (jól teljesítő iskola igazgatója)

„Én először szeretném letenni angolból az alapfokú nyelvvizsgát, és majd utána szeretnék elkezdeni németül is tanulni, mert az apukám egy olyan cégnél dolgozik, ahol nagyon sokat beszélnek németül.” (jól teljesítő iskola diákja)

„Én azt gondolom, hogy az angol megkerülhetetlen. Nyilván más idegen nyelv is nagyon-nagyon jó, csak hát a gép miatt meg az amerikai meg angol filmek, meg zene miatt ez mindenhonnan ömlik a gyerekekre, mi pedig azt szeretnék, hogy ebben elboldoguljanak. Reméljük, hogy tényleg így is van – hogy tudunk segíteni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

„Egyértelműen az angol az, ami népszerű, a praktikusság szempontját nézem. A környékünkön a német, a francia és az angol, ez a három nyelv, ami igazából fut. Én például azt szeretném, hogy a kislányom negyediktől németül kezdjen el tanulni, mert a német után határozottan sokkal egyszerűbb az angol. Csak hát itt jön elő az, hogy a szülők nagyon elvakultak: angol, angol… Tehát ha nem lesz meg a létszám a németre, egyértelmű, hogy angolt fog tanulni.” (jól teljesítő iskola idegennyelv-tanára)

#24-25: Igen, ez kétségtelen, van egy nagyon erős német hatás a múltból.

Franciasrac, majd te is találkozol (vagy talán már találkoztál is) azzal, hogy van sok német eredetű szavunk, akár még a nyelvtanba is beszűrődik... És ha a történelmi előzményeket nézed, akkor voltak olyan idők, amit ma már elképzelni sem tudunk: amikor szinte minden művelt ember tudott németül, hivatalos nyelv volt, úgy intézték a közügyeket, színház stb. ... a felső réteg sok tagja (akár művészek, politikusok) nem is tudott (jól) magyarul.

Persze emellett folyamatosan élt (és természetesen alakult, változott) a magyar nyelv is, főleg a köznép beszédében, és persze ott is keveredett más nyelvekkel, hiszen együtt éltek a más nyelvű kisebbségekkel is, akikkel a nyelv kontaktusban volt, cseréltek szavakat stb.

Csak arra akartam célozni, hogy olyan "magasabb szintű" dolgokban (irodalom, színház, politika, tudomány, jog, egyház, egyáltalán írásbeli dolgok...), amelyekben ma el sem tudnánk képzelni, hogy ne magyarul beszéljünk és írjunk a saját dolgainkról, régen sokáig német és/vagy a latin volt az "egyeduralkodó"...

Ezt a régi német hatást egy mai magyar anyanyelvű sokszor nem is érzi, teljesen beivódtak a jövevényszavak a nyelvünkbe, kultúránkba, kicsit át is formáltuk, "magyarítottuk" őket, így ha egy-egy szóról kiderül, hogy a németből vettük át, sokan csodálkoznak.

- - -

Apropó ;-) vannak azért franciából átvett szavaink is (persze jóval kevesebb), pl. vizaví, rúzs, dekoltázs, rekamié, tabló, zselé, garázs, lazsál, likőr, randevú stb. (ld. pl. itt [link] ) – de lehet, hogy te sokkal több ilyet tudsz, mert biztos a magyar nyelv tanulása közben szóba kerültek már ezek a dolgok is. :-)

vannak olyan francia kifejezések is, amikről mindenki tudja, hogy nem magyar szó, de a legtöbben értjük, pl.: szelaví, anblok, álákárt... (most direkt "magyarul" írtam,d e ezeket általában franciásan szoktuk)

na és persze a mostani szleng: szájé ;-)

[link]

"vizaví, rúzs, dekoltázs, rekamié, tabló, zselé, garázs, lazsál, likőr, randevú"

ezeknek a nagy része egyszerű, mindenki által ismert szó.

a vizaví kicsit kilóg a sorból, azt nem mindenki ismeri, inkább régies szó, tudtommal németből vettük át: [link]

sokan (idősebbek) úgy is használták, hogy sré-vizavi vagy sré-vizavé, ebben már benne van a német schräg, ami nálunk srégen vagy sréhen formában jelenti/jelentette, hogy 'szemben', 'a túloldalon'...

a randevú is kicsit régies, de nem annyira, mint a vizavi, és mindenki érti, de nem mindenki használja. :-)

a rekamié... hát talán azt is hallotta mindenki, ha máshol nem, a szüleitől...

- - -

a másik lista:

"szelaví, anblok, álákárt, szájé"

ezek nagyon különbözők:

szelaví, anblok (illetve ha már átírtam kiejtés szerint, akkor inkább amblokk :-): ezeket szerintem a legtöbb felnőtt ismeri, nyilván nem mindenki használja, de értik (remélem...)

az álákárt-ot egy kicsit talán kevesebben, az speciálisabb témához tartozik, lehet, hogy sokan sosem találkoznak vele...

a szájé pedig egész új, az inkább szleng, csak mostanában (2019-ben) tette ismertté egy influenszer (Cyla), így aki nem találkozott ezzel a szóval a neten/tévében (és franciálul sem tud), az egyáltalán nem ismeri. én véletlenül igen, de biztos, hogy sokan nem.

- - -

amiket most írtam, az nem "tudományos", nincs mögötte statisztika, ez az én benyomásom, feltételezésem ezekről a szavakról, lehet, hogy téves.

ha most tömegek fognak írni, hogy fogalmuk sincs, mi az a dekoltázs meg rekamié, akkor készséggel módosítom a véleményem, és azt is a kihalt, már alig ismert szava közé fogom tenni a fejemben. :-)

- - -

akit érdekelnek még további ilyen "furcsa" jövevényszavak, az nyissa meg a fenti linket ( [link] és nézegesse, hogy mit ismert közülük, és mit nem. :-)

ha a link nem nyílik, akkor bocs, csak a buta GYK-motor betette a link végére zárójelet+vesszőt... :-/

helyesen: [link]

idézek onnan olyan szavakat, amiket "mindenki" ismer, használ, teljesen "magyarnak" számít (némelyikre nem is nagyon van saját szavunk):

balkon, bizsu, blúz, bonbon, brávó, briós, butik, büfé, desszert, embléma, frankó, fridzsider, garázs, improvizál, kampány, kilincs, komód, konyak, kuss, lakat, lámpa, majonéz, medál, menü, muzsika, papír, paraj, pardon, parfüm, plafon, poén, rúzs, szák, szekrény, szirup, szuvenír, tabló, tárgy, telefon, terasz, trikó, trükk, váza, vers, zselé, zsűri

szerintem sok francia eredetűnek jelölt szót nem közvetlenül onnan vettünk, hanem német közvetítéssel (ahogy a fentebb említett vizaví-t is), vagy lehet olyan is, amit a francia is máshonnan vett (pl. a papír eléggé "nemzetközi" szónak tűnik, és nyilván régebbre megy vissza... :-), de azért akkor is érdekes lista lehet neked, remélem, tetszik. ;-)

így már szinte "rokon nyelv" a magyar és a francia!... ;-D

(csak viccelek, az nem a szókincsen múlik)