Mièrt làtok annyi kèrdèst amelyekben az èkezeteket ìgy fordìtva ìrjàk?

#8

"Ez akkor honnan eredt hogy így kezdtek írni?"

Nézd meg #2 válaszát vagy keresgélj a neten te is. Ha megteszed, látni fogod, hogy nem magyar nyelvből. Ettől függetlenül telefonok billentyűzetén rajta vannak ezek a karakterek is, így kicsit univerzálisabb.

Ęį œøæãå a mostani billentyűzetemen ezek amik még nekem furcsák, de ezeknek is biztos megvan a létjogosultsága valamerre. Mellesleg egyik régebbi billetyűzetemen még több ilyen karakter volt. Teljesen mindegy melyik billetyűt nyomtam le, ott adott még ki extra karaktereket, ami más külföldi országban jelenthetett valamit.

"honnan eredt hogy így kezdtek írni? Mármint egyszerűen lehet egy à-t egy á-tól megkülönböztetni"

Igen, de nagyon sokan nem úgy tanulták, hogy a magyar ékezet jobbra dől! Az iskolában a kézírást legtöbbször úgy tanuljuk (ma is), hogy függőleges az ékezet:

[link]

pl.: [link]

aztán ha az ember kézírása "eldől" az idők során, még akkor is sokszor (szinte) függőleges marad az ékezet, csak egy-két guglitalálat:

[link]

[link]

Így hát aki az írást magyarul tanulja, abban fel sem merül, hogy az ékezet "hivatalosan" jobbra vagy balra dől (még akkor sem, ha nyomtatásban leginkább jobbra dőlő ékezetet lát), nála az "alap" a függőleges.

Ezért ha valaki nem külföldi billentyűzet miatt ír így, hanem olyan idős, hogy élete nagy részében kézzel írt, és csak az interneten kezdett géppel (telefonnal) írni, akkor neki teljesen mindegy, melyiket adja a billentyűzet, nem gondolja, hogy a jobbra dőlő "magyarabb". Örül, hogy talált egy ékezetes e betűt, jó lesz az oda, és kész.

Én legalábbis ezzel magyarázom. De ez csak saját okoskodás, nem ismertem konkrétan ilyen embert, akivel beszélgettem volna is erről, úgyhogy kíváncsi vagyok a többiek tapasztalatára is. :-)

kiegészítés:

Franciasrac: "a magyar nem az anyanyelvem de mindig úgy tanították hogy az ékezeteket mindig balról jobbra kellett írni"

ha francia vagy, akkor érthető, hogy neked hangsúlyozták, hogy magyarban az ékezet mindig jobbra dől (hiszen nálatok mindkét féle használatban van). Ehhez képest fontos infó, hogy a magyarban csak az egyiket használjuk.

Viszont egy magyar kisgyerek írástanuláskor nem tanul ilyen "furcsa dolgokat", mint a balra dőlő ékezet (ahogy a â, ç, ê, ë, î, ï, ô, û, ÿ, ñ betűkkel sem fárasztják őket :-), hiszen ezekkel mi csak idegen szavakban találkozunk. Nálunk függőleges vonalka van alapból, aztán később mindenkinél dőlhet jobbra, sőt akár balra is!

Ugyanis pont azért, mert nálunk nincs külön funkciója ezeknek, könnyen lehet, hogy valakinél – néha vagy mindig – balra dől az ékezet magyar kézírásban, "egyenes" betűkön is:

[link]

[link]

[link]

vagy akár a balra(!) dőlő írással együtt:

[link]

[link]

[link]

Úgy érzem, hogy nekünk (magyaroknak) valójában csak a géppel írt szövegben feltűnő (és zavaró) a balra dőlő ékezet, egy kézírásban sokkal kevésbé vesszük észre az ilyen "szabálytalanságot". :-)

Bocsánat, még a nyelvtudással kapcsolatban is hadd írjak:

ha csak kb. két éve tanulod a nyelvet, és csak egy nyaralást töltöttél magyar nyelvű környezetben, akkor hogy tudsz ilyen jól magyarul?... :-o Hihetetlen, elképesztő. :-) Te tényleg nagyon sokat gyakorolhattad, minden tiszteletem a tiéd! Bárcsak én tudnék fele ilyen jól egy idegen nyelvet.

Megkérdezhetem, hogy amiket ide írtál, azt szótárazva, géppel javítva (vagy ember által javítva) küldted, vagy teljesen magadtól írtad, önállóan? Ha segítség nélkül így tudsz magyarul, akkor gratulálok, te "csodagyerek" vagy. :-)) (Ha volt segítséged, akkor is gratulálok, és nagyon köszönöm, hogy ilyen sokat foglalkozol a nyelvünkkel. :-)

Csatlakozom a #10-hez: nagyon ügyes vagy, és én is szívesen segítek szövegek javításában. Amiket #10 írt, az teljesen igaz, és nem is akarnám itt folytatni, de ha van kérdésed, írj nekem, és én is szívesen segítek.

Csak egy dolgot írnék mégis:

Az első furcsa dolog ez volt a kérdésedben: "miért annyit fordítva látni?"

(Ebből pl. rögtön látni, hogy "töröd" a magyart. Ez persze nem baj! Sőt, én nagyon szeretem hallani! Komolyan megmelengeti a szívemet, amikor hallom, hogy valaki magyarul beszél, akinek nem ez az anyanyelve. Persze ha úgy beszél, hogy érti is. Pl. néhány napja volt a költészet napja: [link] :-)

Tehát a "látni"-ról: ez egy érdekes, szinte kivételes dolog a magyar nyelven belül, lehet, hogy nem is tudom elég egyszerűen leírni... :-(

Elvileg nem lehetne olyan mondat, amiben az állítmány csak egy főnévi igenév ("látni"), kellene, hogy legyen mellette valami más, pl. "miért LEHET annyit fordítva látni?" vagy "miért SZOKTUNK annyit fordítva látni?"

(és ilyenkor a "látni" már nem is az állítmány része, ha jól tudom...)

Mégis van az igéknek egy speciális, kivételes csoportja, amelyik működik magában főnévi igenévként is (ilyen a "látni" is), de fontos a szórend! A kérdésed pl. így lenne helyes: "...miért látni annyit fordítva?"

Ilyenkor tkp. a "lehet" szó is benne lenne a mondatban, de ezt valamiért elhagyjuk, és a helyére kerül a főnévi igenév.

Hasonló példák:

• "a legtöbb középiskola területén találni olyan helyeket, ahol biztonságban dohányozhatnak a diákok"

[vagy: ...lehet találni...]

• "Olyan messze van a vitorlás, hogy már nem látni."

[vagy: ...nem lehet látni.]

• "Nézd, ott a házunk a túloldalon, innen is rálátni."

[vagy: ...innen is rá lehet látni.]

• "A templom tornyából messzire ellátni."

[vagy: ...el lehet látni.]

• "Sajnos mostanában nem kapni banánt."

[vagy: ...nem lehet banánt kapni.]

[vagy: ...nem lehet kapni banánt.]

• "A hátsó sorban nem hallani a zenét."

[vagy: ...nem lehet hallani a zenét.]

[esetleg: ...nem lehet a zenét hallani.]

• "Az okapi rejtőzködő életmódot folytat: ritkán venni észre a természetben"

[vagy: ...nem lehet észrevenni a természetben.]

[vagy: ...nem lehet a természetben észrevenni.]

vagy ismert énekek:

• "Boci, boci tarka,

Se füle, se farka,

Oda megyünk lakni,

Ahol tejet kapni."

[vagy: Ahol lehet tejet kapni.]

[vagy: Ahol lehet kapni tejet.]

• "Megismerni a kanászt ékes járásáról"

[vagy: Meg lehet ismerni a kanászt...]

vagy még egy példa:

"Ritkán találkozni olyan emberrel, aki francia, és ilyen jól tud magyarul." ;-)

[vagy: Ritkán lehet olyan emberrel találkozni, aki...]

[vagy: Ritkán lehet találkozni olyan emberrel, aki...]

Amennyire tudom, ezek a kivételes igék nincsenek felsorolva sehol (én sem tudnám mindet elmondani), és sajnos nem lehet könnyen megtanulni, hogy melyek ezek, és hogy milyen helyzetben lehet elhagyni a "lehet" szót (mert azért az sem mindegy...). Egyszerűen ha sokat hallod, akkor talán megmarad belőle néhány...

Addig pedig a legegyszerűbb, ha mindegyik ilyen főnévi igenévhez odateszed, hogy "lehet", az a biztos megoldás. :-)

"szóval miért lehet annyit fordítva látni?"

És végül visszatérnék az eredeti témához, az ékezetekhez:

[link]

[link]

Ebből a másodikban írják azokat a dolgokat, amikre én is utaltam (bár akkor még nem olvastam a cikket :-):

"Az éles ékezet jobbra dől, azaz a teteje az aljához képest jobbra helyezkedik el. Legalábbis a nyomtatott szövegekre ez jellemző, az iskolai kézírástanításban még függőleges volt ez a vonalka."

A legtöbb ember kézírása jobbra dől, ezt követik az ékezetek is. Inkább a balkezesek kézírására jellemző, hogy balra dől – az ékezetekkel együtt. Mindez a magyar írásban nem okoz problémát, mivel az é mellett nincsen attól különböző è, tehát mindegy, hogy tésztáról vagy tèsztàròl írunk. Igaz, az utóbbi íráskép szokatlanabb, ezért van, akit irritál. Ugyanakkor a helyesírás szabályzói nem szabják meg az ékezet dőlésszögét, örvendetes módon engedve a jobb- és a balkezes írótársainknak is.

Ha viszont francia vagy olasz nyelvű szövegekkel találkozunk, hamar fel fog tűnni, hogy dől az ékezet erre is, meg arra is. Például a francia Hélène [élen] névben az é rövid [é]-nek, az è viszont [e]-nek felel meg. Vagyis a standard francia helyesírásban nem dönthetjük kedvünk szerint az ékezeteket, mert azok betűket/hangokat különböztetnek meg (igazából csak az e esetében). A balra dőlő ékezet „hivatalos” neve tompa hangsúlyjel, és ahogy az éleset, ezt is a görögök használták először.

Éles ékezet a francia írásban csak az e-n lehet, a többi magánhangzóbetűn nem. A tompa ékezet is csak az e-n jelöl magánhangzó-különbséget (ahogy már feljebb említettük), egyébként csak arra használatos, hogy azonos alakú szavakat írásban elkülönítsen: pl. a nőnemű la névelőt a là ’ott’-tól, vagy az ou ’vagy’ szót az où ’hol’-tól, ezek ejtése egyébként azonos ([la], illetve [u])."

:-) <3

egy-két apró javítás (az igekötők helyéhez):

"...így minden megértettem."

"Nem értem minek is pontoztak le."

"Amúgy mindent elolvastam, amit küldtél"

De nem tudom elmondani, hogy miért így van, mert nekem a magyar csak az anyanyelvem... :-D Ha tanítanám is, akkor biztos könnyebb lenne elmagyarázni, mit hogyan kell.

- - -

És sok vessző hiányzik, de az tényleg nem olyan lényeges, legalábbis a megértéshez általában nem szükséges. (Persze ha valami fontos, hivatalos levelet, tudományos szöveget, álláspályázatot, nyilvános feliratot kell írni, akkor ezt is ki kell majd javítani, hogy "tökéletes" legyen. :-)

Lehet, hogy az interneten is "beszólnak" érte, de akkor csak mondd, hogy nem magyar az anyanyelved, francia vagy, és máris dicsérni fognak helyette... ;-)

A vesszőhasználathoz annyit tudnék mondani egyszerű tanácsként, hogy amikor több tagmondatból áll egy mondat, akkor azok közé mindig kell vessző. (Angolul nem így van, franciául nem tudom, hogy van.)

Biztos tanultál már a tagmondatokról, ha ennyit foglalkoztál a nyelvünkkel: azok olyan részek, amik önálló mondatok is lehetnének, megvan hozzá minden "testrészük" (alany, állítmány stb.).

Ha ezt a tanácsot követed, akkor a vesszőhiányok nagy részét ki tudod majd javítani.

Példaként szétbontom néhány mondatodat, beleteszem a hiányzó vesszőket (plusz egyéb kis javításokat) is:

• "Nem értem, minek is pontoztak le."

––> Nem értem (ezt). + Minek pontoztak le?

• "Na és itt önállóan írtam, de szoktam telefonon is írni, és ott a korrektor jól segít a hibáim kijavításában."

––> Na és itt önállóan írtam. + Szoktam telefonon is írni. + Ott a korrektor jól segít a hibáim kijavításában.

• "...ezért nekem elképzelhetetlen, hogy "helytelenül" írjam az ékezeteket, és az agyam ugyanúgy viselkedik idegen nyelvekkel is."

––> Nekem (ez) elképzelhetetlen. + "Helytelenül" írom az ékezeteket. + Az agyam ugyanúgy viselkedik idegen nyelvekkel is.

• "Amúgy mindent elolvastam, amit elküldtél, és tök érdekes olvasmány lett, tehát ezért is nagyon köszönöm."

––> Amúgy mindent elolvastam. + (Te) elküldted (azt). + Tök érdekes olvasmány lett. + Ezért is nagyon köszönöm.

- - -

Viszont ebben a mondatodban tökéletes a vesszők (csak a szórenden javítottam kicsit a közepén):

• "Tényleg jogosnak hangzik, hogy ha nincsen olyan ékezetetek, ami balra dől, akkor mindegy melyik irányba írandók, csak nekem azért tűnt furcsának, mert mi sokfélét használunk, és az irányuk nagyon fontos."

És amúgy is, az egész szöveget illetően: még mindig alig tudom elhinni, hogy ezt olyan ember írta, aki nem élt magyar környezetben hosszabb ideig. Gratulálok ismét! Meg vagyok hatva. :-)

bocs, az elején egy t lemaradt:

"...így mindent megértettem."