Miért a magyar a legnehezebb nyelv a világon?
Azért, mert aki ezt mondja, az nem beszéli pl. ezt a nyelvet:
A sorrend mar a 70s evekben is igy volt:
kinai
japan
magyar
Tipológiailag erősen rgozós nyelv, és bár nem szokták a poliszintetikus nyelvek közé sorolni, de vannak ilyen vonásai is, sőt inkorporációra is lehet példát mondani. ,,Szeretlek!'' ,,Adj innom!'' ,,Meglátoghathatnálak!''
Az eszkimó nyelvek valószínűleg verik ebben, a csukcs pedig még az eszkimó nyelveket is veri. Bár esetragból a magyarban talán több van, de az ige képzői és módjai sokkal kiterjedtebbek ezekben a nyelvekben.
Az, hogy a felnövekvő csecsemő nyelvelsajátítási folyamata hogyan zajlik le poliszintetikus nyelvek esetében, és miben különbözik ez pl. az angol nyelv esetében megfigyelhető nyelvelsajátítási folyamatától, az ma még elég friss kutatási terület.
Sajnos, mivel a poliszintetikus nyelvek közül sok éppen afféle ,,törzsi'' nyelv, és ezek közül sok kihalófélbe kerülő állapotba került, miközben eredeti életmódjuk leváltódott, ezért sok dolog nehezíti a kutatást. A nyelvek sokféleségének csökkenése lehet, hogy veszélyes folyamat, de erről keveset tudok és elfogulatlan sem vagyok. Az őskommunizmust elvileg nem szétzúzni kellene, hanem átmenteni egy ma is vállalható posztmodern kommunista formára, a nacionalizmus kiiktatásával, megtartva az ősi soknyelvűségi hagyományt. Egyes törzsi területeken egy sima átlag hétköznapi vadász akár öt vagy még több nyelvet is beszélhet, a soknyelvűség természetes, és az egyes nyelvek bonyolulttá fejlődése is az.
Visszatérve a szigorú tudományosség mezsgyéjére: annak ellenére, hogy elterjedt ,,toposz'' az, hogy a törzsi népek nyelvei ,,bonyolultak'', és hogy az elszigeltség ,,természetes módon'' vezet a nyelv ,,barokkosodásához'', bonyolódásához, és hogy a ,,modern'' nyelveket pedig egy ,,természetes'' pidginizációs/kreolizációs folyamat ,,pucolgatja'' le, szóval ennek mindennek ellenére ez az állítás erősen vitatott. Vannak alapjai, van tudós, aki egyetért, de vannak ezt vitató statisztikai elemzések is.
Kontrasztként pedig, ami Európa nyelveinek jelentős részét illeti: Alaktanilag a protoindoeurópai elég gazdag volt, és még a latin is az maradt. A népvándorlással, a barbár betörésekkel és a Római Biroldalom bukásával viszont lezajlott egy masszív kreolizáció, később pedig (ha igaz az előbb említett vitatot elmélet) a globalizáció gondoskodott róla, hogy a nyelvekben ne induljon el egy másodlagos bonyolódási folyamat. Az egész modern időkben pedig a média gondoskodik a szabványosodásról
A litván, és részben a szláv nyelvek megőriztek valamit az ősi indoeurópai alatkani gazdagságból, de valójában még a latin is csak töredékét örzi annak.
Európában alaktanilag gazdag a baszk és a grúz, ezek nem indoeurópai nyelvek, hanem a népvándorlás, sőt a görög-római korszak előtti réteghez tartoznak.
Mi hoztuk ugye az uráli örökséget. Érdekes, hogy a nganaszán (és általában a szamojédok) nyelvei alaktanilag nem sokkal (vagy talán kevésbé is) gazdagabbak, mint a magyar, pedig a vadász-gyűjtögető életformát ők tovább őrizték meg - még a 80-as években is élt autentikus nganaszán sámán, és még az 50-es évek előtt meg pláne a cár-bomba nukleáris robbantási program miatti kitelepítési program előtt lehetett az életformáról is kutatni.
Én úgy tudom a harmadik legnehezebb, nem az első legnehezebb.
De így is többször annyira komplex, többdimenziós, mint a második legkomplexebb, szóval inkább erre válaszolok.
Mert a nép, akik kialakították, baromi okosak, értelmesek, és nagy képben látóak voltak, tele szellemi tudással.
Épp ezért szerettem volna gyerekkoromban megismerni legalább egy ,,gyűjtögető'' vagy ,,vadász-gyűjtögető'' életmódot folytató nép nyelvét. kamszként, infú felnőttként fontosnak éreztem, hogy az őskommunizmust ténylegesen is átélt, illetve természetmitológiáira még emlékező, tehát akkori feltételezéseim szerint magasabb rendű nép ,,kozmikus'' tudását nyelvi oldalról megismerjem.
Időközben persze olvastam ról,a hogy már ezek az előfeltételzések is igen vitatottak minimum, de ettől függetlenül továbbra is megmaradt a nyelvi érdeklődés, és az, hogy miben van mégis valamilyen átfogó jelentősége a dolognak.
Úgy 1997 környékén jutttam el oda, hogy ezt az elhatározást valamennyire a gyakorlatba is átültessem. Magyarországról, innen Budapestről végül a szibériai eszkimók nyelvét választottam, mivel arról tudtam a legnagyobb terjedelmű konzisztens és sokoldalú nyelvi anyagot begyűjteni, hála a gazdag szovjet néprajzi-nyelvészeti gyűjtéseknek. Talán a csukcs lett volna a második helyezett, de róluk kevesebb egységes anyagot tudtam elérni.
Bevallom, lustaság, jellemgyengeség miatt azért olyan sokat ma sem tudok a dologról mondani. A szakirodalomban ,,Central Siberian Yupik'' (néhol specifikusabban ,,Saint Lawrence Island Yupik'') nevű (CSY/SLY), ,,ess'' kódjelű nyelvvel foglalkoztam ezekben az években, szórványosan, rendszertelenül (a magyar szakirodalomban a pontatlanabb ,,szibériai eszkimó'' néven fut, de valójában több szibériai eszkimó van/volt - szirenyiki, naukani - , és ez csak a legnagyobb közülük, azaz az ungaziqi-és-szentlőrinc-szigeti).
Nahát végül ez elmúlt években lassanként legalábbis könnyebb szövegekben kialakult egy passzív szövegértésem, de egyelőre még inkább csak erős külső segítséggel tudok csak olvasni egybefüggő néprajzi szövegeket.
Szép nyelv, sőt a magyarok számára valószínűleg kissé ismerősnek is hatna nyelvtipológiai okok miatt (birtokos személyragozás, alanyi/tárgyas igeragozás, ,,látlak''-típusú poliszintézis), sőt bizonyos analógiák miatt még az ergatívuszi szerkezetek logikája is könnyen megérthető (,,ezek az én-vettem fülbevalók - Jókai Mór ,,Sárga Rózsa'', ,,madárlátta kenyér'' ez az analógia érezhető ki az eszkimó ergatívuszos példák mögül, ,,kutya-issza víz'', ami alakilag teljssen úgy kéződik, mint a kutya-bundája: a kutya-issza víz az a kutyának az issza - a birtokos és az ergatívuszi szerkezet teljesen analóg.)
Mivel a szibériai Ungaziq falu és a természetföldrajzilag még Szibériához, de politikailag az USA-hoz tartozó Szent- Lörinc-sziget eszkimói ugyanazt anyelvet beszélik, ezért nemcsak a szovjet, hanem az alaszkai iskolai és egyetemi szakirodalom is elérhető tanuláshoz, és nagyot dob a tanulási lehetőségeket az amerikai Újszövetség-fordítás is, amelyben ráadásul hanganyagként is ingyenesen elérhető az eszkimó és az angol párhuzamos szöveg.
De mindezzel együtt is nehéz a tanulás. Kevés a valódi nyelvkönyv. Kisgyerekek külön magyarázat nélküli ábécéskönyvei, Biblia-fordítások, tudományos dolgozatok, egy-két néprajzi anyag többnyire laza nem szöveghű fordítással (a szovjet anyagok ebben talán jobbak, de azok nemigen elérhetők online). A didaktikus anyagok száma nagyon kevés. Ezzel együtt is ez még mindig egy jól elérhetőségű nyelvnek számít a ,,törzsi nyelvek között''.
Valóban poliszntetikus nyelvről van szó. Nem úgy kell elképzelni, hogy minden egyes mondat egyetlen óriási szószörnyeteg, de valóban vannak óriásivá ragozható igeképződmények, és nemcsak természetellenes példákban.
Néhány dolog valóban meglepő, mutató névmásból van az ,,ez, az, amaz'' mellett még tucatnyi, nyilván a vadászat, navigáció során hasznosnak bizonyult a csónakos kalandok során, horizonton innen, horizonton túl, stb.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!