Mi teszi a külföldiek számára olyan nehézzé a magyar nyelvet?

30: Ez csak részben igaz. De e két mondatot, így szövegkörnyezetből kiragadva, angolra eltérő igeidővel is fordítanánk:

Tanultam külföldön - I have learned abroad.

Külföldön tanultam - I learned / was learning abroad.

29

Mielott valaszolok, ne felejtsuk el, hogy a vitank ugy indult, hogy szerinted a magyar nem nehez, az csak egy mitosz. Az volt az egyik erved, hogy az esetek nagy szama tulajdonkeppen csak eloljaroszavak es

1. "A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulónak meg kell szoknia, hogy a morféma a szótő után jön és esetleg hangrendileg illeszkedik. Bumm."

Erre irtam, hogy nem ilyen egyszeru, hogy "esetleg illeszkedik", peldakkal.

"Ez megint egy kivételes eset szerintem. Nem sok "ny"-re végződő szavunk van."

(lanyok - lanyt)

Nem kiveteles eset. j, l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs utan nincs kotohangzo a targy t-je elott, de a tobbesszam k -ja elott igen.

tanyerok, tanyert, festmenyek, festmenyt stb. Ezt nem egyszeru megegyezni.

Hangrenduseg szempontjabol mindketto eseteben ajakkerekites szerint is illeszkedik a kotohang (kalapot, szeket, gyumolcsot).

Meg kell tanulni azt is, hogy van-e v a toveben (to-tavak), valtozik-e a maganhangzo helye (bokor, bokrot, bokrok)

Aztan: gyumolcsok-gyumolcsot de gyumolcsokEt, tehat tsz targyesete elott mar nem illeszkedik ajakkerekites szerint.

Az, hogy lanyOk vagy hazAk, arra nincs szabaly, tehat hogy a tsz elotti mély kotohangzo o vagy a lesz. Ezt a szo szotari alakjaval egyutt meg kell tanulni.

En nem irtam, hogy az angol konnyu, csak hogy az elejen konnyebb.

Ha belegondolsz, ennyi szabalyt megjegyezni, csak hogy targyesetbe tudj egy fonevet tenni, ami az angolban nem is kell, illetve a tsz-nal vannak szabalyok, de nem ennyi. Es egy egyszeru targyas ige ha van a mondatban, ezek nelkul elakadsz. Vedd ehhez hozza, hogy azt mondtam, a fonevek konnyuek. Az igek fogjak a kulfoldieket megf-ngatni, mert amit eddig irtam, az semmi.

("konnyuek"rol jut eszembe, a melleknevek tobbes szamara mar mas szabalyok vonatkoznak, nem "konnyuk")

2. "hangsulytalan szotag maganhangzoja is lehet hosszu, es hangsulyos szotag maganhangzoja is lehet rovid" ezt irod, csak maskepp. Mert ez a szalag, amit az oroszra irsz, azert gyurodik, mert a hangsulyos szotagok maganhangzoi megnyulnak, a hangsulytalanoke lerovidulnek. Ez n

sok IE nyelvben igy van. A magyarban nincs, ez igaz. De ez nem feltetlenul konnyebbseg a kiejtesben, lasd a "gimnázium" szoban: az IE ajkuak automatikusan atteszik a hangsulyt az á-ra, mert nem tudja a hangsulytalan szotagot hosszabban ejteni, mint a fohangsulyos rovidet. (Amig ki nem irtom belole tuzzel vassal mereggel... :-) vicc, ez szinte nem is hiba, csak nekunk idegesito.) De altalaban az konnyebbseg, hogy a fohangsuly az elso szotagon van, es a beszelt nyelv ertesenel konnyebbseg.

3. "ha nem ismersz elég szót, akkor nem fogod tudni kihallani a szóhatárokat. A magyarban ilyen probléma sosincs."

Hat nincs, de ha nem ismerem a szot, akkor tok mindegy, hogy tudom, hol kezdodik, ugysem ertem.

4. "Na, ő mondta, hogy azért jó a magyar, mert a hangok kb. mind a nyelvállások pontos végpontjainál vannak. Magyarán nincs olyan, hogy kicsit középen, meg kicsit előrébb, hanem jól elkülöníthető helyei vannak a hangjainknak."

A magyaroknak jo a magyar. De rajzold ezt fel egy kulfoldinek, es mondd, hogy tulajdonkeppen mi ejtjuk jol, es az o nyelveben kicsit elorebb van - aztan huzd le a fejed...

Amugy ha jol ertem, melyik diagramrol van szo, nem teljesen. Mert a hatulkepzett u-o-a-nak az elolkepzett ü-ö utan a finn ä-nek kellene kovetkezni, ami regen volt is a magyarban ill. nehany tajszolasban megmaradt. Es az "a" helyen a hosszu "á" rovidebb valtozatanak. (De mindegy, nem biztos, hogy erre gondoltal.)

Az angoloknak a magyar maganhangzokat kiejteni ugyanolyan nehez, mint nekunk az angolt.

5. "Ami a magyar fonológiában nehéz, az az a/o hang. Azt a külföldiek szerintem nem tudják megtanulni."

De meg tudjak. Csak a sajat anyanyelvebol kiindulva kell megmagyarazni, illetve atmesz logopedusba. Pl. a finnek az o-t tudjak, az a-t pedig amikor az a-jukat hosszan ejtik, neha magyarosan kerekitik. Az angoloknal az "a" kb. ugyanaz, mint a standard angolban az o, az o-t pedig belovod az "a" es az "ö" koze, ha az megvan ajak- es nyelvallasban (HA megvan! mert az ajakkerekites a problema). Az is baj, hogy a magyarban az "á" nem a rovid "a" hosszu valtozata, es az "é" nem a rovid "e" hosszu valtozata.

6. "Tanultam külföldön vs. külföldön tanultam. Magyarázd el egy angolnak a különbséget."

Igy van. A szorend nagyon nehez (es az igek, azt irtam is). A szorenddel az a baj, hogy a ragozas miatt valtozhat a szorend, de a nyelv finom hangsulyok eltolasara hasznalja a szorendet, tehat megsem szabad.

A te peldadra kb. az vonatkozik, hogy ha van hangsulyozott ("focus") szo a mondatban (es az nem az allitmany), akkor az altalaban allitmany ele kerul.

Hat szoval igy. Tehat en tovabbra is azt mondom, hogy a magyar nehez nyelv. Vannak erdekes emberek, pl. beallit egy 158-as IQ-val, vagy ez a hatodik idegen nyelve es finnul mar tud, vagy egy szerelmes lengyel, akik igencsak jol megtanulnak, akar nagyon gyorsan is. Olyan is van, aki csendes maganyaban megfogja a 300 oldalas angol nyelvu magyar nyelvtant, magatol benyalja, es mar ujsagcikkekrol beszelgethetsz vele.

De az atlagember...

(31

szovegkornyezetbol kiragadva nem mindig lehet eltalalni az angol igeidot

Tanultam külföldön - I have studied abroad.

Külföldön tanultam - (akkor eppen): I was studying abroad

(akkor mar egy ideje): I had been studying abroad

(azt megelozoen): I had studied abroad

(ezt): I learnt this abroad / I've learnt this abroad

33: Erre utaltam én is. A "tanultam külföldön" tipikus present perfect, a másik meg általában nem, mégha nem is egyértelmű kiragadva, hogy melyik igeidőivel állna.

De kicsi az esélye, hogy bármely szövegkörnyezetben ugyanazzal az igeidővel fordítanánk a két kifejezést.