Mi a különbség a türkmén és kirgiz nyelv között?

Erre most milyen választ vársz? :)

Egy nyelvcsalád, de annyi közük van egymáshoz, mint a finnek és a magyarnak.

A kirgiz cirill betűs mint az orosz, kazah.

A türmén nem és az közelebb áll a török, azerbajdzsáni, üzbég nyelvhez.

Már bocsánat, de a legtávolabbi indoeurópai nyelvek is közelebb állnak egymáshoz, mint a legközelebbi ugorok. A türk nyelvek pedig nagyságrendekkel közelebb állnak egymáshoz. Ha a csuvas ágat leszámítjuk, a többi köztörök nyelv kb. az elmúlt ezer év terméke, tehát olyan mint nekünk hallani a moldvai csángót, vagy a halotti beszédet. Vagy nagyot hallóként harmada szófoszlányból összerakni, mit kérdezhetett tőled a másik. Kb. ezt érzi az ember, ha valamelyik török nyelv ismerőjeként hallgat egy másik török nyelvet.

A kipcsák nyelvek egymást megértik, a csagatáj nyelveket is azért nagyjából megértik, a kazak és üzbég között van a legzavaróbb távolság. De a türkmén (oguz ág) az már egy kakukktojás Közép-Ázsiában, az nagyon fura, az nem megérthető hallás alapján semennyire se. Ott mindenképpen oroszra fognak váltani, ha meg akarják érteni egymást. Bár írott szöveget látva hosszas gondolkodás után azért rá lehet jönni sok mindenre.

Mi a különbség? Türkmént nem ismerem, arról nem nyilatkozhatok, de általában az szokott lenni a különbség, hogy a nyelv maga szinte ugyanaz, de egyre több hangot másképp ejtenek, és ha úgy jön össze, akár 6 hang is különbözhet egy 8 betűs szónál, tehát nagyon nehezen felismerhető, hogy az ugyanaz. De van amikor meg egy hang se különbözik. Ami nem azonos az egyes türk nyelveknél azok az igebetétek / olykor segédigék, (amivel aspektusokat fejeznek ki) ezen a téren nagyok a különbségek, más téren szinte semmi. Kipcsákoknál 2-3 segédige a minimum, ha ki akarnak fejezni egyetlen cselekvést. Egyik-másik nyelv között sok lehet a félreértés, mert ezeket nem ugyanúgy csinálják. És van egy szakadék a volt Szovjetunió területén és Anatóliában élők között: teljesen más kifejezések, szófordulatok vannak, emiatt nem értik meg egymást, de az egyszerű alap tőmondatokat megértik, mert az abszolút ugyanaz. A kevésbé iszlamizált északabbi népek eredeti török szavakat használnak, a délebbieknél a fele szó arab, perzsa, emiatt sem értik mindig meg egymást. Illetve délnyugatról > északkelet (Szibéria) irányba egyre archaikusabbak a nyelvek, másik irányba meg egyre lebutultabbak.

A latin betűkre való áttérés csak egy hangzatos műsorszám nyugat felé, a valóság az, hogy még az áttérés után született gyerekek 2/3-a is cirillel írogat magának, ha rajtakapják. Az idősek meg mind.