Nagyjából mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy
beszélt nyelv annyira megváltozzon, hogy annak
legkorábban lejegyzett formájának értelmezéséhez már
komplett szótár váljon szükségessé?
Figyelt kérdés
Például az ókori Egyiptom nyelvének, az ógörög nyelvnek, a latin nyelvnek, vagy éppen a magyar nyelv esetében?
Szerintem az idegen hatásokon múlik, hogy mennyi érte azt a nyelvet. A miénket pl. nagyon sok, elszigeteltebb népeket sokkal kevesebb.
2021. aug. 31. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Nem kell ahhoz külső hatás. Az angol magánhangzórendszer az előző évezred közepe táján párszáz év alatt jelentősen megváltozott (és még ma is változik), pedig semmilyen nyelv nem hatott rá. De mivel a helyesírást nem igazították hozzá a kiejtés megváltozásához, írásban valamelyest könnyebb megérteni az akkori angolt, előszóban sokkal nehezebb lenne.
De a magyar ehhez képest alig változott, a francia meg még többet. Szóval elég lehet néhány évszázad is, de kevés lehet ezer év is.
2021. szept. 1. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
"Semmilyen nyelv nem hatott rá"? Az angol kész francia-saxon főzelék.
2021. szept. 1. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 Mansour válasza:
A külső hatás csak egy tényező a sok közül, és nem mindig meghatározó. Az angol esetében pl. egyértelműen a normann-francia hatás volt a nagy változások előidézője, de a magyar nyelv is eléggé ki volt téve külső hatásoknak, mégsem változott annyit. Az igazság az, hogy a nyelvészet, bár elég sok tényezőt fel tud tárni és be tud azonosítani, a nyelvi változás alapvető okát mégsem tudja megfejteni, és így annak gyorsaságára vonatkozóan sem tud konkrétumot mondani. Kivéve persze, ha egy adott változást valami jól beazonosítható tényező vált ki.
2021. szept. 1. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
3: Szókincsileg. De nyelvtanilag, kiejtésileg, vajmi keveset hatott az angolra bármilyen külső nyelv.
Márpedig egy nyelv változása alapvetően az utóbbiakat jelenti. A szókincs változása (elsősorban bővülése) vagy az írásrendszer megváltozása (pl. cirillről latinra) nem változtatja meg a nyelvet, hiszen az új szavakat a saját nyelvtanszabályaik szerint illesztik bele a mondatokba ill. képeznek belőlük új szavakat (internet -> internetezik), és még a kiejtésüket is a saját hangrendszerükhöz igazítják (pl. Socken -> zokni, Windows -> [vindóz]).
2021. szept. 1. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 Mansour válasza:
A normann-francia hatás a szókincsben jelentkezett leginkább, de azért azt sem lehet mondani, hogy a nyelv egyéb területeire egyáltalán nem hatott. Már a korábbi óészaki hatás is idézett elő nyelvtani változásokat, és valószínűleg a normann-francia hatás sem hagyta teljesen érintetlenül a nyelvtant sem. A középangol korban jelentős nyelvtani változások történtek, de mivel a nyelvi változások alapvető okát nem tudjuk, nem igazán lehet pontosan megfejteni, hogy az adott változásoknak mi volt a hajtóereje, mennyiben függött külső tényezőktől, és mennyiben nem.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: