Mitől függ az, hogy egy külföldön élő magyar elfelejti az anyanyelvét vagy nem tudja úgy használni, mint régen?

Nem kell évekig kint élni, pár hónap után is, ha nem vagy magyar közegben, nagyon rááll az agyad a helyi kifejezésekre, hanglejtésre. Az meg kutyafüle, ha este felhívod 10 percre a magyar családot, nem zökkent vissza.

Figyeld meg, ha valaki kiutazik külföldre hosszabb időre, utána egy-két hét kell neki, amíg újra magyaros hanglejtéssel kezd beszélni.

Ahol meg 20-50 éve kint vannak, ott az rendben van, ha a szülők kint élnek, de onnantól, hogy van egy helyi házastárs és a gyerek is odaszületik, a szülőkkel is inkább az ország nyelvén beszél, hogy a férj is értse, a gyerek is értse.

Ilyenkor általában ritka az is, hogy a magyar megtanítja a saját anyanyelvére a gyerekét, főleg, mert értelme sincs ráerőltetni egy nyelvet, amit maximum az egyik szülővel meg talán a nagyszülőkkel fog beszélni.

Pár barátnőm kihúzott Lisszabonba meg Ausztriába, a gyerekeik helyi neveket kaptak, nem tudnak magyarul. Nagymamám öccse Canadába ment 56-ban. Egyik gyereke sem tud magyarul.

Mivel így többet használják a helyi nyelvet, jobban rááll az agyuk a helyi szólásokra, hangsúlyozásra. Ha ismertek is bizonyos közmondásokat, szólásokat, egy szituációban nem az fog nekik először beugrani, hanem az, amit minden nap használnak egy másik nyelven.

Ez a külföldieknél is így van. Egyik osztálytársam félig francia volt,de egy betűt nem beszélt franciául, mert nem tervezték őt az anyukának az országába elvinni,az apuka országában telepedtek le, ott járt bölcsibe, oviba, ott járta ki az iskolát is.