Az ország északkeleti részén(Borsod, Szabolcs) beszélnek az irodalmi nyelvváltozathoz leghasonlóbb kiejtéssel. Az más dolog, hogy vannak olyan tájszavaik amiket az ország más részein nemigazán értenek meg(pl: bizonyos ételekre vonatkozó szavak). Tudniillik anno Kazinczy a zempléni tájszólás kiejtését vette alapul a nyelvújítás során, ugyanis ő onnan származott eredetileg.
Az Alföld nagyrészén meg valóban nemigazán van szembetűnő tájszólás. A 18-19.században települt újra az Alföld javarésze, nemigen volt idő jellegzetes helyi tájszólások kialakulására(a békési tájszólás nélküliség is sokkal inkább ettől lehet, és nem a tótok miatt). Ennek ellenére a szegedi vagy a hajdúsági kiejtést azért fel lehet ismerni.
A ,,hivatalos" változattól leginkább eltérő kiejtés meg Nógrád megyében van, ez a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető tájszólás. A Dunántúl nyugati részén is van sajátos kiejtés, bár az ottaniaknak ez fel sem igazán tűnik.
12: "Kazinczy a zempléni tájszólás kiejtését vette alapul a nyelvújítás során"
Mi köze a kettőnek egymáshoz? A nyelvújítás a szókincs megreformálásáról szólt, az meg teljesen független a tájszólástól.
Az irodalmi nyelv azonban nem egyetlen nyelvjáráson alapul, hanem több nyelvjárásból rakták össze íróasztal mellett, emiatt az senkinek sem lehet az anyanyelvi, otthonról hozott nyelvváltozata, és így tájegységhez sem köthető.
De ennek semmi köze sincs a kérdéshez. Már többen kifejtettük, hogy a szépség az egyéni ízlés kérdése.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!