Az emberek miért azt mondják általában, hogy féltégla és nem azt, hogy tégla?

Inkább gyakorlati oka van.

Egy egész téglát nehéz félkézzel felemelni, lendületbe hozni.

Egy fél tégla már kezelhető súlyú.

A korábbiakon felül én még arra tudok gondolni, hogy könnyebb úgy kimondani. Fejbeváglak egy téglával/féltéglával, a „gy” és a „t” hangokat gyakorlatilag ugyanonnan indítod a nyelveddel, tehát vissza kell pozícionálnod, ezzel a mondandód ritmusa megszakad, viszont a „fél” szócska közbeiktatásával meg tud maradni a gördülékenysége úgy, hogy a mondanivaló nem változik nagymértékben.

Nyilván az ilyen kirohanások során nem elsődleges szempont a szofisztikáltság, szóval itt valami másra kellene gondolni, mivel valahogy ez az alak maradt meg a köztudatban.

Azonban azzal nem teljesen értek egyet, hogy egy egész tégla ne lenne jó harci eszköz; egy jó fizikumú ember ugyanúgy tudja a teljes téglát hajigálni mint a féltéglát, és suhintani sem sokkal nehezebb neki vele, az persze igaz, hogy a féltégla valamivel jobban kezelhető, viszont nem számottevően; nem gyakran dobálóztam „fél téglával”, de annak kezelhetősége számomra nem sokban különbözött az egész tégláétól, így szerintem a féltégla kifejezésnek ehhez nem sok köze van.

Ha a gyakorlati életből keressük ennek a szóösszetételnek a gyökerét, akkor inkább arra kellene gondolni, hogy a féltégla jelentése nem konkrétan egy fél téglát jelent, hanem egy tégladarabot, ami nem is feltétlenül a tégla fele, annál jóval kisebb is lehet, mondjuk a harmada vagy a negyede, de a harmadtégla meg a negyedtégla aztán pláne hülyén hangzik, a verekedések pedig jellemzően nem a matekszakkörön törnek ki. A másik, hogy teljes, ép téglával legjobb esetben is csak építkezéseken lehet(ett) találkozni, és ritkán árválkodnak az utca szélén. Sokkal életszerűbb, hogy egy épületből levált tégladarabbal akarunk valakit fejbe kólintani, minthogy előbb jengát játszva kibontsuk azt egy falból. Szóval én a szóösszetétel etimológiáját inkább erre helyezném.

"nem teljesen értek egyet, hogy egy egész tégla ne lenne jó harci eszköz; egy jó fizikumú ember ugyanúgy tudja a teljes téglát hajigálni mint a féltéglát,"

" nem gyakran dobálóztam „fél téglával”, de annak kezelhetősége számomra nem sokban különbözött az egész tégláétól, "

Hát először talán ki kéne próbálnod!

Nem szoktam távolra dobálni fejlamasságban, de most kimentem és kipróbáltam.

Átlagos-jó fizikumú férfi vagyok, és ott van a probléma a téglával, hogyha felkapod, hátralendíted a dobáshoz, akkor már a (hátra) lendítés megállítása is komoly erőkifejtést jelent (kicsavarja a kezed a lendület) így előre dobni már csak nagyon lassan, "kis erővel" lehet és még azt is pontatlanul (és alacsonyan és közelre).

Akinek nincs nagy különbség egy fél és egy egész tégla között, az vagy könnyedén agyonütne tégla nélkül is, vagy még életében nem fogott téglát.

Ja és ez még csak a kisméretű tégla volt.

Van bontott téglám több méterben és a nagyobbik (ami lehet, hogy több, mint 100 éves és majdnem másfélszerese a kicsinek), az olyan nehéz, hogy azt még felemelni is nehéz lendülettel.

Kicsúszik az ember ujjai közül.

(A vályogtégla felemelése fél kézzel meg még még problémásabb.)