Hogyan magyaráznátok el egy magyarul tanulónak a 'meg' jelentését?

Komolyabb nyelvtani ismeretek nélkül, csak logikusan végiggondolva a meg egyfajta plusz jelentést ad a szónak, olyan értelemben hogy egy konkrét eseményről szól amit végig is akarsz csinálni.

Például a tanulok angolul elég általános megfogalmazás. Ebbe kontextustól függően bele lehet érteni hogy bejársz a tanórákra mert kötelező, vagy hogy szabadidődben hobbi szinten angolozgatsz néha. De ha azt mondod, megtanulsz angolul, abból egyértelmű, hogy te azzal a céllal vágtál bele hogy elsajátítsd az adott nyelvi ismereteket.

A "meg" ebben az esetben a befejezettséget, beteljesedését fejezi ki: a cselekvés egésze megtörtént. Ha egy verset tanulsz, akkor még nem tudod az egészet kívülről. Ha megtanulsz egy verset, akkor már el tudod szavalni az egészet. Hasonlóan, ha ettél csokit, talán maradt másnak is belőle; de ha megetted, akkor az egész elfogyott.

A "meg" mellett más igekötő is képes erre, pl.: olvas/elolvas, tusol/letusol

Angolban ezt eltérő igeidővel fejezik ki:

I was eating the apple - az almát ettem

I ate the apple - megettem az almát

She was learning the poem - a verset tanulta

She learned the poem - megtanulta a verset

He was reading the paper - az újságot olvasta

He read the paper - elolvasta az újságot

Nem is annyira az "eszek"-nél és a "tanulok"-nál számít, inkább az "eszem"-nél és a "tanulom"-nál.

Eszem az almát. Megeszem az almát. Utóbbinál egyértelmű hogy az egész almát meg fogod enni, míg az előbbinél éppen eszed de még nem tudni meddig vagy mekkora részét.

Magyarnak inkább nem próbálnám meg elmagyarázni. Több kárt okozna, mint hasznot. Esetleg ha nem magyar az anyanyelve.

[link]

Ez elég jó kiindulási alap. Igekötő: az ige jelentését módosítja, pl. térbeli irány, viszony, időbeliség, stb. A wikis szöveg a lát-meglátot hozza fel példaként, ami egy (present) perfect szerű jelentést ad az igének.

De azt ne feltételezd, hogy az igekötők tökéletes konzisztenciával vannak használva, mert ez közel sem biztos.

Sok sok példával.

A saját nyelvére fordítva - sokat számítana ha a fordító a másik nyelvet IS anyanyelvi szinten ismeri.

Ez azért érdekes, mert anyanyelvi szinten természetes módon láthatod a nyelv logikájá, és a két nyelv logikája közti különbséget. Így válogatottan jó példákat tudnál összeszedni, hogy kapisgálni kezdje a magyar nyelv logikáját.

Nincs mit magyarázni, mivel a legtöbb nyelvnek ugyanúgy van ilyenje, csak tudnia kell, melyik az. Ez az indoeurópai "ge-", altáji "-gan/gen" megfelelője. Ha valakinek nincs ilyenje, csak azért nincs, mert kikopott. A német "ge-" vagy az orosz "по-" is ugyanezt csinálja.

Nem, ez nem iránymódosító igekötő, hanem egy időaspektus, a befejezettségé. Amire oda kell figyelni, hogy sok nyelvvel ellentétben a magyarban nem jelent valós befejezettséget, csak egyfajta ígéretet arra, hogy be lesz fejezve máris vagy a közeljövőben. Rendes befejezettséghez a múlt idő jelét is hozzá kell tenni. A nyelvek egy része ilyen logikával, egy része nem ilyen logikával működik, sokaknál már önmagában is múlt időt jelent, múlt idő jellel együtt pedig azt, hogy már annak idején is be volt az fejezve. Még egy érdekesség: azok az igék, amik távolodást vagy rosszat jelentenek a "meg-" helyett az "el-"-lel képzik a befejezettségüket. Megérkezik/elindul, megjavít/elront. Az angol segédigés szerkezetekkel fejezi ki az efféle aspektusokat, mivel nincsenek rá partikulái/toldalékjai. De valamilyen módon minden nyelv kifejezi, ez sem egy magyar sajátosság.

elérkezik, megindul, megront

meghal, eléldegél, elhal

elvarr, megszökik

:)