Az átlagos köznapi dél-alföldi magyar beszéd ma mennyire hasonlít a vajdasági magyarok beszédére, vannak tipikus kifejezések, tájszavak, esetleg szerb-horvát szavak?

Mennyire vannak jelen a nyelvjárási tulajdonságok pl. Szegeden, Makón, Baján, Halason? Gondolom köznapi helyzetekben senki nem úgy beszél, mint ahogy a TV-ben. Szeged lakosságának ma jelentős része nem tősgyökeres szegedi, egyetemi város is és így valószínűleg kiveszőben vannak a tipikus dél-alföldies beszéd jellegzetességei, de másutt Magyarországon két szegedi egymásra tud ismerni a nyelvhasználatuk alapján, vannak tipikus szegedi kifejezések? Azt hallottam pl. hogy a rámpa (sorompó) vagy a kesza (zacskó) szavak ismertek.

Én jócskán délebbre vagyok a határtól, a bánáti oldalon, az itteni magyar falvakat annak idejében többnyire Szeged és Makó környékiekkel telepítették be, és ez jól hallatszik a beszédünkön is, megmaradtak a nagyon dél-alföldies vonások (pl. ilyenekre gondolok hun, mikó, gyün, mék, mén stb.).

Középiskolába és főiskolára Szabadkán jártam, és mikor odakerültem 15 évesen, nem tudtam hogy milyen az ottani átlagos magyar beszéd. Gondoltam hogy közelebb áll a sztenderd magyarhoz, és igazam is volt, de az meglepett hogy mennyire elszerbesedett. Sokkal több szerb szót használnak a szabadkai magyarok, mint valahol sokkal délebben a nagy szórványban, pedig Szabadka a vajdasági magyar élet központja, sok magyar intézménnyel, közel a határhoz. Később az is kiderült hogy a szerbek-horvátok beszéde is Szabadkán sok magyaros jegyet visel, úgyhogy ez valami kölcsönösség.

Azt akartam kérdezni hogy mikor valaki magyarországi, elsősorban a déli térségből átjön akárcsak Szabadkára, akkor furcsállja az átlagos vajdasági magyar beszédet? Kizárólag a magyar szavakra gondolok, nem a szerbekre, pl. hogy nagyon archaikus-e, vannak-e szavak, szerkezetek amik már "odaát" szinte kivesztek, eltűntek?