A szleng, az argó és a zsargon miben különböznek egymástól és miben hasonlóak?

Majdnem mondhatjuk mindhármat egy és ugyanannak. Mindháromnak az a lényege, hogy mások, a csoporton kívül állók nem értik azt, amit a csoporton belül lévők beszélnek. Csak a szóhasználat funkciója nem egy és ugyanaz.

A szleng-et egy másik fogalomkörbe sorolnám, és nem gondolnám azt, hogy pl. a "szakzsargon" az szleng lenne, mert a zsargont azt egy bizonyos szakmán belül dolgozó emberek használják. Ha azt mondja egy kőműves, hogy "add ide a hóblit", én nem értem, de az összes, vele egy szakmában dolgozó tudja, hogy miről van szó. De nem azért használja ezt a kifejezést, hogy én ne értsem meg, hanem azért, mert ők így nevezik azt a tárgyat. Létezik egyébként ügyvédi zsargon, orvosi zsargon és még sorolhatnám. De ez nem szleng.

Az argó tolvajnyelvnek is nevezett beszéd. Ezt kimondottan azért használják, hogy a kívülállók ne értsék meg, hogy miről beszélnek.

A szlenget általában az ifjú korosztály használja, de ez nem megváltoztatott értelmű szavakon alapul, és nem is azért használják, hogy mások ne értsék meg, hanem pusztán "jópofiságból". Értem ez alatt pl. az ilyen kifejezéseket, hogy "zsír", "király", "ott van", "mizu?", "tesó", stb. De ez nem argó és nem is zsargon. Ez egy felvett, és egyre inkább terjedő, a nyelvet, a nyelvtant teljes mértékben hanyagoló és ziláló beszédforma.