Hogyan lehet az, hogy a vízisípályát egy csomó helyen helytelenül írák? (vizisí)

Érthető, ha valaki röviddel írja, hiszen én még embert nem hallottam ezt a szót hosszú í-vel ejteni – szóval szerintem inkább az a kérdés, miért hosszú í-vel rendeli el az Akadémia e szó helyesírását. Következetlen eléggé: víz-vizes, tűz-tüzes, DE: tíz-tízes; ELLENBEN: víz-vízi, tűz-tűzi(fa).

Persze, ettől még az lenne a minimum, hogy ha valaki kiad valamit a kezéből, amit a nyilvánosságnak szán, akkor ellenőrzi, megfelel-e a hatályos helyesírásnak.

nekem is ez volt a két első gondolatom a kérdésről:

1) bennem is fel szokott merülni, hogy a saját foglalkozásának/munkahelyének a helyesírását hogyhogy nem tudja valaki (pl. szervíz), de aztán rájövök, hogy nem mindenki helyesírástudor, és simán lehet, hogy ennyire nem.

2) a vízisí-vel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy azért írják röviddel, mert úgy mondjuk

(ahogy az én fenti "vizes" példámban pedig fordítva: azért írják hosszúval, mert a többség hosszúval ejti)

#2: "Következetlen eléggé"

hát mindig nehéz a kedves nyelvhasználók kedvére tenni... ha a beszédhez igazítják a helyesírást, akkor az a baj, hogy nem elég "logikus" (hiszen a beszédben nagyon sokféle hatás van, nagyon sokféle ejtés van, "minden szót" külön meg kéne tanulni, nehéz lenne szabályokat írni rá (kis költői túlzással). amikor pedig kitalálnak valami szabályt, akkor az a baj, hogy miért nem úgy írjuk, ahogy ejtjük...

itt pl. kitalálták, hogy legyen "kézszabály"*: "a szavak egy csoportját tegyük bele ebbe, legyen úgy, ahogy a kéz szó tövének hossza változik, és akkor egyszerű lesz a nép dolga..." Na, hát ez nem tetszik nekik. (ld. fent)

Nyilván az lesz a vége, hogy előbb-utóbb majd csinálnak egy másik alcsoportot, amelyben jó a "vizisí", vagy azt mondják, hogy legyenek kivételek... és akkor majd foghatja a fejét, aki az egyszerűbb, követhetőbb szabályokra vágyott...

vö.: [link]

Van, amiben "megengedő", de a legtöbb dologban nem. A helyesírás célja ugye kb. az, hogy egységesen nézzen ki az, amit írunk/olvasunk, ennek jegyében nem akarnak mindenfélét megengedni, mert akkor nincs megállás... :-) Helyette "a helyesírás fekete-fehér akar lenni, és egyetlen egy fajta helyes írásmódot akar előírni."

A szabályzat amúgy csak egy ajánlásgyűjtemény, vagyis az emberek legtöbbször csak annyit tartanak be belőle, amennyi jólesik nekik, tehát tkp. megvan a "rendszerben" az a rugalmasság, amit szeretnétek, csak nem a szabályzatban, hanem az alkalmazásában.

Ahogy a foci szabálykönyvében sem írják le az összes lehetséges körülményhez tartozó szabályokat (egykapu, foci a grundon, foci a strandon...), hanem a "nagy, szent szabályzatból" minden meccsen annyit alkalmaznak, amennyit az adott szitu megkíván / lehetővé tesz – lehet, hogy az iskolaudvaron csak annyit, hogy kézzel nem nyúlunk hozzá, és ha bent van, akkor gól. :-)

Tehát az, hogy "a helyesírás fekete-fehér akar lenni", alapvetően nem baj (hanem cél), inkább csak az arányokon, a részletkérdéseken, az alkalmazás észszerűsítésén van értelme vitatkozni. Meg lehet olyanon gondolkozni, hogy legyen-e több különböző szabályzat, így pl. kiemelve a legfontosabb dolgokat azoknak, akik nem akarnak minden finomságra figyelni, nem akarják (mert nem tudják) az egész szabályzatot bevágni, de azért szeretnének nem égni amiatt, hogy nem jól írnak. Ha lenne pl. egy szabályzat (=ajánlás) a netes kommunikációhoz, akkor sokkal lejjebb lehetne ereszteni a lécet: nem lehetne minden apróság miatt beszólogatni, mindenki tudná, hogy kb. milyen szinthez érdemes tartania magát, hogy ne legyen kinézve. :-)