Melyik nyelvekben kap a nők esetében a vezetéknév -ová végződést?

Éppen te kevered eggyé a szlovákot és a csehet. Annó száz éve Masaryk és Beneš hirdették az egységes csehszlovák nemzetet politikai okokból, mert kevés volt a cseh a németekhez viszonyítva. Ha ismernéd e nyelveket nem állítanád, hogy csak dialektusai egy nyelvnek. Tudnád, hogy csak például a szlovák dialektusok között mekkora különbségek vannak. És ugyanúgy a csehben is. A magyar nyelv dialektusai tulajdonképen csak néhány arhaizmusban és kiejtésben különböznek, a felsőtiszai idióma csak kiejtésben tér el mondjuk a déldunántúlitól. De egy kodifikált nyelvnek nem csak a szókészlete van kodifikálva hanem a szerkezete, a nyelvtana, hangtana, alaktana. A cseh nyelv a 19. században az akkor már létező irodalmi változatában lett kodifikálva, de a belszélt köznyelv nagyon eltér ettől alaktanban és hangtanban is, a ragozás nem ugyanaz. A szlovák nyelv a középszlovákiai nyelvjárást vette alapul, de a keleti és nyugati néha az érthetetlenségig kőlönbözik. Nem az teszi külön nyelvé egyiket a másiktól, hogy mennyi az egyező szó, hagy mekkora a kölcsönös érthetőség, hanem az hogy szociolingvistikai szempontból külön nyelvnek van elismerve, és a jellemzői kodifikálva vannak, mondhatnánk akár úgy is hogy szabványosítva. És éppen ezek a kodifikált jellemzői különböznek. Hallásra lehet ugyan két nyelv hasonló annak aki egyiket sem beszéli pedig valójában még csak nem is rokonok, mert olyanok is vannak. Egyik délmorva dialektusban olyan palócosan beszélnek, hogy egy nógrádi elbujahtna mellette. Ha messziről hallod a portugált és a lengyelt, hasonlónak vélheted, pedig messze semmi közük nics egymáshoz. Az orsz nem simeri el az ukránt önálló nyelvnek, csak a saját dialektusának, az ukrán ugyanígy a ruszint, a bolgár a macedónt... De attól még külön nyelvek, mert kodifiklátak az eltérésekkel együtt. De hát ugye te már csak jobban tudod.