Miért van Lipcsének és Drezdának magyar neve és miért nincs a többi német városnak?
Ha jól tudom, más német nagyobb városnak nincs magyar neve, talán csak Augusburgot tudnám mondani, aminek létezik az Ágosta formája, de azt már nem igazán használja senki.
Ennek a két városnak viszont van, ezt pedig érdekesnek találom, főleg, hogy mindkettő azonos tartományban, Szászországban található. A két várost annó szorosabb szálak fűzték Magyarországhoz? Mikor alakult egyáltalán ki a magyar nevük?
Főleg III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt érkeztek tömegesen a térségből németek az országunkba. Később ezek az emberek magyarosodtak, és feltehetőleg a szülővárosuk nevét magyar kiejtéssel kezdték emlegetni.
Érdekes hogy nemcsak ezeknek a városoknak, de a letöbb német tartományak is van magyar neve: bajorország, szászország, svábföld stb.. nyilvánvalóan a szoros kulturális kötelékek miatt magyarország és németország között
Egyrészről több földrajzi dolognak van magyar neve, mint amiről tudni szokták (nem tudom, hol van ilyen lista), csak azok már feledésbe merültek, és már nem használják, mert archaikus és megmosolyogtató. Érdemes utána nézni, lehet, hogy van azoknak is... Gondolok ilyenre, mint a szláv Lvov német Lemberg magyarul Ilyvó, vagy a szláv Breclav német Lundenburg magyarul Leventevár...
Másrészről nyilvánvalóan annak van magyar neve, amit valamilyen történelmi esemény, bármilyen kapcsolat révén sokat emlegettek Magyarországon, és a beszélők magyarrá torzították az ejtését, amit meg soha nem hallottak, annak nincs. Hogy mik voltak eredetileg ezek a történelmi kapcsolatok, azt én sem tudom, de ezeknek meg is kell maradniuk: Drezda például annyira útba esik Magyarországról, hogy akármilyen világrendszer váltotta itt egymást, oda óra 25-kor ment a vonat. Nem tudott kiveszni a magyarosított név. Ráböksz egy akármelyik más városra Európa térképén, életben Magyarországon nem hangzott el a neve, legalábbis az utóbbi két évszázadban biztos nem. Ha volt is a középkorban valami kapcsolat, és magyarosodott név, már rég homályba veszett. Mondjuk, a legtöbb magyarosítás csak annyiból állott, hogy az -au végűeket fogták, és hosszú -ó-val mondták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!