Szeretik a bort,jó házigazdák.Mindig túl akartak tenni a szomszédjukon.
A látvány nagyon fobtos számukra.
2018. okt. 12. 03:15
Hasznos számodra ez a válasz?
2/5 anonim válasza:
Hedonizmus, hűtlenség, élvhajhászat.
2018. okt. 12. 06:49
Hasznos számodra ez a válasz?
3/5 A kérdező kommentje:
Nem ismerem őket, de valamiért sosem voltak számomra szimpatikusak. A nyelvük sem tetszett, a politikájuk sem. Bennem egy olyan kép van róluk, hogy valóban élvhajhászok, szexuálisan is, fontosabb számukra a szex, szerelem, megcsalás, udvariatlanok, bunkók, rosszindulatúak, szeretnek kicsit gonoszkodni, belemenni a másik magánszférájába, de nagyon bátrak, extrovertáltak, nagyon jól főznek, szép az országuk. Ott van a francia válogatott is, nem tudnám megmondani, mi jellemző a francia focira, pedig az leképez sok mindent egy népről. A legtöbb nyugati népet sokra tartom, de őket valahogy nem annyira. Kb. velünk egy szinten vagy rosszabbnak látom őket.
2018. okt. 12. 07:22
4/5 anonim válasza:
Ebben elég sok az alaptalan sztereotipia, amit leirtàl. Szerintem nem lehet csak ûgy ràsûtni egy népre, hogy ilyen vagy olyan, az egyének mindig ràcàfolnak a tômeges jellemzôkre. Amit viszont el lehet mondani (àltalàban a nyugati tàrsadalmakrol), hogy jobbak az életkôrûlményeik, igy kevesebbet szoronganak alapveto megélhetési dolgokon. Igy egy magyar szàmàra irritàlô lehet (fôként a fiatalok) gondtalan, felelôtlen vilàga. Mintha éretlenebbek lennének a velûk egy korû, kelet-eurôpai tàrsaiknàl. Mert sokkal kisebb a nyomàs, hogy hamar ônàllôak legyenek, neadjisten segitsék is a szûleiket huszonévesen.
2018. okt. 20. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
5/5 anonim válasza:
Szia!
Nem tudnék igazából annyira negatív dolgot felhozni a franciákkal kapcsolatban. A második évemet kezdtem idén egy francia két tannyelvű tagozatos gimnáziumban. Vannak anyanyelvi tanárok, és kivétel nélkül végtelenül kedvesek. Sokszor elbeszélgetek velük. Nyáron pedig kimentem Franciaországba anyukámmal három napra. Én ugye egy nagyon picit beszélek franciául, anya nem, neki angol középfokú nyelvvizsgája van. A bonjour, merci, au revoir szavakat megtanítottam vele. (Utóbbinak nehezen tanulta meg a kiejtését, pedig a kedvenc zenekaromnak is ez a neve. :D) Azért tanítottam meg vele ezeket, mert valahol azt írták, hogy ha franciául köszönünk, utána folytatjuk más nyelven, akkor sokkal kedvesebbek. Így csináltuk (én utána is franciául folytattam, amikor én beszéltem), és tényleg kedvesek voltak, nem bunkóztak. Párizsban voltam, szóval amit még megfigyeltem: piros lámpa nem számít, négyéves és hatvanéves is megy a zebrán piros lámpánál. Ja, igen, és állandóan dudálnak. Ettől függetlenül én nagyon jól éreztem magam, mert kedvesek voltak. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
