Az ú. n. természeti népek egyedei maradnak e fenn tovább, vagy az ú. n. fejlett, civilizált népek egyedei létszámban?

A természeti népek technológia nélkül ki vannak szolgáltatva a mostoha körülményeknek, egyedi szinten rendkívüli veszélyekkel, károkkal néznek szembe.

Nagyjából ahhoz hasonlíthatók, mint a csövesek, akik számára a közeli civilizáció életlehetőségeket nyújt, mégis csak a legedzettebbek élnek túl hosszabb időszakot.

A betegségek, a rendszertelen táplálkozás, az egészséget elnyűvő életmód, a vadállatok, a szélsőséges időjárás mind olyan kockázati tényező, amelyekkel számolniuk kell.

Még az enyhe betegségek, amikben eleve bővelkednek, is akuttá válhatnak egy idő után és ebben még viszonylag edzettségük sem nyújtanak segítséget.

A primitív tartósítási lehetőségek hozzájárulnak az éhezéshez, a hiánybetegségek kialakulásához, mert a sokat emlegetett tartósítószerek csak hosszú távon fejtenek ki negatív hatást, rövid távon életmentők lehetnek.

Az orvostudomány fejlődése annyira egyértelmű, hogy szinte kár is beszélni róla, de mégis vegyük például a gyermekhalandóságot, ami egészen a modern orvoslás kialakulásáig, a 19. század közepéig rendkívül nagy volt. A gyermekbetegségek következtében az élve született csecsemők fele meghalt egyéves kora előtt és a maradéknak is csak a felel érte meg a nagykorúságot.

Nem véletlen, hogy a civilizáció fejlődése gyakran vezetett demográfiai robbanáshoz, az a kérdés, amit felvetettél, nem is vizsgálható komolyan, annyira egyértelmű a helyzet.