A zsidó vallási hagyományok milyenek voltak mielőtt kialakultak volna az ortodox közösségek?

Azokat, akiket ma ultra-ortodoxoknak hívunk, valójában haszidok. Ez a csoport nagyobb hangsúlyt fektet a zsidó vallás spirituális vonalára (Kabbalah és társaik), ebben különböznek elsősorban a hagyományos ortodoxiától. A felvilágosodás előtt nem léteztek ilyen címkék, azok az emancipációs törekvésekkel együtt jöttek. Onnantól beszélhetünk ortodoxokról (akik ugyanúgy akartak tovább élni mint addig), reformistákról (progresszív zsidók, akik például női rabbikat is avatnak), haszidokról (eredetileg valóban ők is modernisták voltak, csak más irányban), magyar neológokról, stb...

Azt h miért nevezzük őket mégis ultra-ortodoxoknak, pontosan nem tudom, talán azért mert mára valóban ők a legszigorúbbak. Azt azonban már ők sem fogják tudni sokáig csinálni, h nem dolgoznak, ahhoz egyszerűen túl sokan vannak, a hadkötelezettség alól sem lesznek most már felmentve (legalábbis a férfiak). Hőbörögnek is emiatt most rendesen.

Nem csak ortodoxok lehetnek rabbik, sok más felekezet is van, mint ahogy azt írtam, természetesen nekik saját rabbijaik vannak. Szekuláris/világi zsidó nem lehet rabbi, attól szekuláris, h nem hívő, így garantáltan nem is fog jelentkezni rabbi szemináriumra.

Kicsit pontosítanék:

Nemzetközileg a zsidóságban két alapvetõ irányzat van: az ortodoxia és a "progresszív" irányzatok.

Mindkettõn belül van sok elágazás.

Az ortodoxia a szigorú hagyományõrzés, a "progresszív" irányzatok szerint szükséges valamennyi haladás.

Nyugaton a mainstream modern irányzat neve ( k¨lönös módon ) konzervaiv mozalom, ezen belül egyes rabbik pl a Szombattartás szempontjából bizonyos engedményeket tesznek ( a szigorú értelmezés szerint pl elektromosság használata kategorikusan tilos, egyes konzervatív rabbik szerint, ha nem kifejezetten munkára használják ( mmosógép, fúrógép ) és szükséges, akkor megengedett: pl távoli családtaggal telefon )

A ortodoxia egyik ága a haszid ( jámbor ) mozgalom, melynek alapítója Báál Sém Tov vagyis Rabbi Yisroel ben Eliezer ( 1698-1760 ).

Az ortodoxián belül a legszigorúbbakat nevezik ultraortodoxoknak, vagy harediknek. Nem csak haszidok, vannak a haszidok között is, de nem minden haszid ultraortodox.

A cikk azt hangsúlyozza, hogy sokan közülük nem dolgoznak, csak segélybõl élnek, de elfelejti hozzátenni, hogy igen szerényen, szegénységben. Azt is elfelejti hozzátenni, hogy egyre többen dolgoznak, mert valójában - épp a haszidizmus - vallási alapon is szükséges a munka.

A katonai szolgálat régi vitatéma, a legutóbbi idõkig a törvény mentesítette õket, újabban próbálkoznak a kiterjesztéssel. Megint csak, akik szerint a zsidó csak két dolgot végezhet, ima és tanulás, õk a legszûkebb réteg, de akik tudomásul veszik, hogy "civil" tevékenységre is szükség van, azoknak is probléma a katonaság. Igaz, a seregben kóser étkezés van, de a szigorúbbaknak az mégsem elég kóser. Másik probléma, hogy egy alakulatban szolgálnak vegyesen férfiak es nõk. Az idõbeosztás talán még megoldható volna, mert az ortodoxok az imákat szigorúan az elõírt idõkben akarját mondani ( ez a napkeltéhez, napnyugtához igazodik, ami az év során változik ), arrol nem szóva, hogy bevetes esetén probléma az ellenségt megkérni, hogy szíveskedjék megvárni az ima befejezését. ( A történelem tud olyanról, amikor a szombattartás egy közösség teljes pusztulásához vezetett - persze nem azért, mert betartották a szombatot, hanem mert az ellenség szombaton tamadott ).

Magam Izraelben eddig csak 3 hetet töltöttem, lehet, ezért nem láttam olyan buszt, ahol nõk csak hátul lehettek volna, viszont egy hétvégét töltöttem haszidok között, olyan városrészben, ahol szinte csak haszidok laktak és láttam nõket járni kelni, meg a családnál is, akik vendégül láttak, fejkendõben, de az arcukból semmi nem volt eltakarva.

Végül érdemes megemlíteni egy olyan szélsõseget, ami még az ultrák között is szélsõségnek számít: az un. szatmáriak ( Szatmárban alakult ki, onnan ered ). Õk nem ismerik el Izrael Államot, mert szerintük csak a Messiás eljövetelével lehet újra.

Ortodox közösség rabbija természetesen csak ortodox lehet, nem is ismerik el, ha valakit pl neológok avattak fel, ha nem ortodox közösségrõl van szó, akkor nincs megkötés, persze reform közösség rabbijának nem vállalkozik ortodox rabbi.

Magyarországon ( a Kárpát medencében ) három irányzat alakult ki a 1880-as években: ortodox, statusquo ante és neológ. A statusquo ante - neve is - azt jelentette, ahogy addig volt, az ortodox szigorúan a 16 században megírt szabálykönyv, a Sulchan Aruch ( terített asztal ) szerint, a neológ bizonyos korszerûsítésekkel, azonban még mindig szigorúbb a nyugati konzervatívnál. A változtatások: a zsinagógában megengedett, sõt ajánlott az orgona ( a hagyomány a Szentély psztulása óta tiltott mindenféle hangszert ) és az imarend kissé különbözik.

kerdezo!!

ilyen hujet kerdezni!!!

az hogy orthodox az azt jelenti elsosorban hogy vissza az eredeti gyokerekhez vallasossag,hit szempontjabol!!

vagyis!!

aki ma orthodox zsido az ugyanazt koveti vallasilag mint oseink tettek mint vallast!!