Kinek mi a véleménye a néptáncról és a népdal éneklésről?

Néptáncot kiskoromban műveltem egy darabig, de őszintén szólva, nem az én világom.

Nem tartom cikinek, ha valaki ilyesmiben leli örömét, hát tegye. Én is szeretek olyan dolgokat, amit mások hülyeségnek tartanak, de ez még nem akadályoz meg abban, hogy műveljem őket :)

Szép és jó. Az viszont zavar, hogy kezd divattá válni és elveszteni eredeti kulturális töltetét. Nálam a Nox a határa annak, ami még belefér, azt valahogy nem bírom, hogy lassan már lépten-nyomon népdalok eltorzított, gagyi feldolgozásai köszönnek vissza, és bár csak részben tartozik ide, de azt sem helyeslem, hogy a konfekcióruhákba is begyűrűzött a népviselet. Ez olyan szentségtörés jellegű egy kicsit. Mintha divatba jönne az, hogy trendi táskákra Homérosz idézeteket nyomtatnak. Homérosz nagy király volt, de ez így ízlésficam.

A népzene és a néptánc szép, jó és értékes, a keverésük a divattal viszont agyrém.

Kis koromban népi táncos akartam lenni, de aztán rájöttem, hogy olyan nép nincs, ahogy én táncolok...

Viccet félretéve, a néptánc tetszik, de a mozgáskészségem kicsit kevés hozzá, úgyhogy inkább hanyagolom...

Ellenben a népdalokat nagyon szeretem, bőven száz feletti számú dalt ismerek már, a cserkészet jóvoltából. Az tetszik bennük, akár a dallamot, akár a szöveget tekintjük, hogy végtelenül egyszerűek, mégis gyönyörűek, és sokszor nagyon mély dolgokat hordoznak magukban...

Én tizenkét éve - lassan tizenhárom - táncolok, és nagyon szeretem, mert az ember részévé válik. Kiváló arra, hogy levezesd a feszültséget,főleg, ha olyat táncolsz, ami a kedvedre való (nekem a mezőségi táncok). A tánc révén olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik intelligenciában, és világszemléletben magasan az átlag felett állnak, a tánctanárom egy végtelenül bölcs ember. Nekem nagyon sokat adott, és ad a néptánc, olyan társaságba keveredtem általa, akik megbecsülik a barátságot, és nem félnek kiállni a másikért.

Ha teheted, táncolj, mert fogalmad sincs, mit hagysz elveszni a lehetőséggel.

De, kinek a pap, kinek a papné, magát a táncot, mint külső szemlélő, én sem szeretem, sosem fogott meg, hogy más csoportokat nézzek. Nekem az való, hogy csináljam, ugráljak, ropjam a táncot, énekeljek, legényesezzek. Ilyen az igazi testgyakorlat :D