A magyar települések többsége miért olyan városiatlan a mai napig?
válasza:Na de pont emiatt nem jut! Az átlagos alföldi falu utcája széles mint az Andrássy út, a telkek óriásiak (mert ott gazdálkodnak), emiatt 1000 ember ellátása adott infrastruktúrával (beton út, járda, áram, közvilágítás, csatorna, stb.) _sokkal_ többe kerül mint a városban.
Más országokban ezt pont fordítva csinálják, a település próbál szorosan a magja köré épülni, nem nagyobb telkeken, mint a városban, emeletes házakkal akár. Gazdálkodni meg a falun kívül, a földeken gazdálkodnak, oda egyébként sem kell az infrastruktúra nagy része.
Szóval engem az érdekelne, hogy nálunk miért, és mikor alakult ilyen pazarlóra a településszerkezet?
válasza: válasza:4: Igazából az a furcsa, hogy a sakktáblás falvaknál is eléggé jellemző a _falun belüli_ alacsony népsűrűség, pedig ha jól tudom, azok már a török megszállás után, tervezett módon alakultak ki. Nekem még az tűnt fel, hogy ahol volt számottevő német kisebbség, azok a települések jobban hasonlítanak a "nyugati" mintára.
De persze nem csak a falvaknál tapasztalható ez! Drasztikus a különbség például Lenti és Sándorfalva között. Mindkettő nagyjából 8 ezres város, de Sándorfalva nagyjából háromszor akkora területen fekszik, holott a teljes területe jóval kisebb.
Nekem úgy tűnik, hogy az ilyen települések egyedül azt a célt tűzték ki maguknak, hogy az ott lakók egy minimális színvonalon életben tudjanak maradni, de ennél nem többet.
válasza: válasza:Az hogy emberek bezsúfolják magukat városokba egymás hegyére hátára semmi mást nem szolgál csak egyre kevésbé természetes, élhető és higiénikus környezetet.
Aki szereti a pörgést annak jó lehet egy ideig, de az biztos hogy egy cseppet sem természetes, sőt káros túl sokat városban tartózkodni.
Amúgy meg sok lovas népre mint pl a magyarokra is jellemző volt hogy a pusztában (pl belső ázsiában) telenként összehúzódtak, nyaranként "kiáradtak", azaz telenként kisebb területen, egymáshoz közelebb voltak és nyáron meg fordítva. De ennek nem sok köze van a falvakhoz mert itt ugye nem volt termesztés...
Egészséges társadalmaknak a gerincét a falvak és a parasztok adták és a nagy népsűrűség nem nagyon volt jellemző.
Most meg lehet nézni hova jutott a Föld a nagy városmániával és avval hogy az életet bekényszerítették mesterséges városi körülmények közé.
Bár nem a nagy népsűrűség a főbűnös persze...
Talán azért is ritkább az Alföldön a népsűrűség mert állattartó emberekről van szó. Képzeld el a nagy szürke marha csordákat, lovakat, mangalicákat, pulikat stb. Ezeket nem lehet pár négyzetméterre bezsúfolni.
Sajnos elég szegény az országnak az a része is, de szerintem nem a falvakkal van a gond, hanem a városi infrastruktúrával.
Már bocs de a panelpatkány nemzedék összehasonlíthatatlan a friss levegőn nevelkedett egészséges emberekkel, akikből ma nem sok van. Nem véletlenül tartunk itt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!