Miért utálják egymást a japánok és a kínaiak?

Szerintem hülyeség azzal foglalkozni, hogy a japánok mennyire voltak állatok mikor kínai területeket szálltak meg. A kínaiak ugyan ilyennek a tibetiekkel és valószínűleg nem lettek volna másmilyenek, ha ők szállnak meg japán területeket. Az amerikaik sem voltak jobbak Vietnámban, Irakban vagy Afganisztánban, ahogy az Angolok sem bántak kesztyűs kézzel a gyarmataikon élőkkel és lehetne hosszan folytatni.

A japánok vagy a németek most azért "gonoszabbak" mert ők veszítettek. A háború az háború, a megszállók mindig kegyetlenkednek a leigázottakkal, mindegy milyen nemzet.

szerintem meg azzal hülyeség foglalkozni, hogy a kíniak valóban ugyanúgy tettek-e más népekkel, vagy sem.

A kérdés az, hogy mi az oka a kínai-japán ellentétnek, ehhez pedig semmi köze, hogy a tibetiekkel mi van.

A kínaiak részéről leginkább azért van ellenszenv a japánok felé, amit velük műveltek a japánok a 2. vh alatt (ami megjegyzem lényegesen brutálisabb volt, mint hogy a 'hát minden megszálló erő kemény valamilyen szinten a megszállottakkal' szlogen puffogtatásával el lehetne mosni), és hogy eről a mai napig sunnyognak a japánok, illetve többek között háborús bűnösök előtt is tisztelegnek a Yasukuni.

A tibetiek meg ujgurok esete egyszerűen nem tartozik a témához, semmi közük a kínai-japán viszonyhoz (max akkor lenne, ha a japánok meg a tibetiek és ujgurok miatt orolnának a kínaiakra, de mivel nem így van, ezért a kérdés szempontjából a tibetiek és az ujgurok helyzete annyira releváns, mint Petőfi költsézete - önmagában lehet jó téma, de semmi köze az adott témához).

kimaardt a második bekezdés végéről:

illetve többek között háborús bűnösök előtt is tisztelegnek a Yasukuni szentélynél.

Itt nem az a lényeg, hogy mennyire volt brutális Japán a II.Vh alatt. A háborúban mindenki brutális. Nem lehet azt mondani, h ez vagy az miket művelt hisz minden nemzet így viselkedik. Csak a vesztesekét tetteit hangoztatják, a győztesek tettei meg tabu. Pl. Amerika ugyanúgy elsunnyogja a háborús tetteit és nem szeret róla beszélni mint a Japánok csak az amerikaiak dolgai nincsenek terítéken.

Erről pont egy idevágó idézet jut az eszembe:

"Ha háború van, akkor háború van - tartja egy orosz közmondás, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. A háború a halálról szól, a háborúban csak a halál törvényei a mérvadóak. Az, aki a háborús eseményeket a békeidők törvényei szerint ítéli meg, egy idióta. Vagy tudatos zavarkeltő. " (jovonk.info)

A saját háborús hőseit, elesettjeit pedig minden népnek joga van tisztelni és megemlékezni róla, szerintem.

Ez nem bűn.

nem is mentem bele a politikába, meg direkt kerülöm is az egész tibeti meg ujgur kérdést, de épp az a lényeg, hogy ezek a kérdés szempontjából lényegtelenek is.

Lehet, hogy te azt mondod rá, hogy bagoly mondja verébnek, de egy kínai nem fogja úgy felfogni, hogy hát lehet, hogy mi se viselkedünk a legkedvesebben az ujgurokkal, akkor most tényleg ne is haragudjunk már a japánokra, hogy néhány millió kínai civilt legyilkolásztak.

Ez nem így működik.

És persze, hogy voltak korábban is összetűzések, de a jelenkori kínai-japán feszültség kérdéskörben ez a tényező kikerülhetetlen.

Úgy látom a kérdező felel legjobban a saját kérdésére.

Az útálat kölcsönös és történelmi, kulturális és politikai eredetű egyaránt. Más irányban fejlődött kulturálisan Japán és másban Kína. A kölcsön hatások ellenére. Ebben a vallások is szerepet játszanak. Olyan ez mint ha a francia lenézi a németet és bunkónak tartja, mert nem volt olyan az "etikett" fejlettsége mint Versaileben, miközben a Versaileben az ablakmélyedésekbe tujtak a függöny mögött és soha nem fürödtek. A németek meg a franciát pipogyának és bohócnak. Ugyan így vannak a kínaiak is mint a franciák. Ott is marha nagy udvari etikett volt és intrigállás. Japánban viszont a katonai erények voltak a legmagasabb szintűek és ezért meg ők nézték le a kínait. A koreait meg mindkettő alacsonyabb rendűnek tartja. A kegyetlenkedések kérdését meg nem ítélhetjük európai szemmel. Ők maguk is másként látják mint mi. A japán felfogás szerint semmi rendkívüli nem volt a bánásmódukban. Nem is értik mi bajunk vele. A hadifogságba eső becsület nélküli ember, és úgy is bánnak vele. A sajátjaikkal is. Midkettő meg az amerikaiakhoz hasonlít, lenézik a többit és magasabbrendűnek tartják magokat.