Miért tegezve szólítják meg az emberek Istent és egyéb vallásos személyeket?

Ez egy jó kérdés. Nem vagyok szakértő, de amit biztosan tudok, az az, hogy az angol nyelvben, amelyben egyébként egyáltalán nem használják a régi tegeződést (a "you" a magázódás volt eredetileg), Isten megszólításához a mai napig a tegező formulát (thou) használják.

Egyébként szerintem az a válasz a kérdésedre, hogy Istennel nem egy olyan alá-fölérendeltségi, vagy pedig távolságtartó (tiszteletet is magában foglaló) viszonyban vagyunk, mint amit a magázódás kifejez. Istennel egy rendkívül belsőséges kapcsolatban vannak a hívők.

Azért, mert a magyarban eredetileg _egyáltalán nem_ volt magázó alak, ezt csak européerkedésből vették át anno, mert az milyen divatos meg kenetteljes, hát akkor nehogy már a mi nyelvünkben ne legyen ilyen... szóval merő majmolás.

Amúgy spec. az én szememben soha nem a tisztelet jelének hat (az őszinte tiszteletének meg aztán végképp nem), hanem csak a szándékos előkelősködés, sznoboskodás, direkt távolságtartás és urizálás jele.

Tökéletesen meg lehet adni minden tiszteletet tegezve is, és magázva is úgy el lehet küldeni bárkit a p****ba, mint a huzat (érdemes tanulmányozni pl. a kínai és a japán káromkodásokat, nagyon viccesek), szóval innentől kezdve végképp nem látom indokoltnak a magázó formát (főleg, hogy homályosabbá, kevésbé követhetővé teszi a beszédet, főleg akkor, ha egyesek magázva beszélnek egymás közt másokról - akkor végképp összekeveredik, hogy mikor kiről van szó). Eleve sem volt rá szükség, most meg a net világában, ahol megint a tegeződés az általános ("hál'Istennek", hogy ne legyek teljesen off...), megint csak nincs szükség rá. Minél előbb kopik ki és tűnik el újra a nyelvünkből annál jobb.

(Félreértés ne essék: általánosságban semmi bajom a nyelv bővítésével és az új elemek átvételével, amennyiben azok szépek, jók és hasznosak. A magázást viszont nem tartom ilyennek.)