Attila a hunok királya, miket vitt véghez, hogy legenda lett?

Az adatokat a Vikipédiáról vettem.

"Élete: Attila (Ethele, Ethel, Etele, Etel) a hunok vezére valószínűleg 385–388 között született Bendegúz fiaként. "

(Fontos, hogy egy életrajzi történetnél ne vegyük mindig figyelembe a filmet, mert sokszor egy film a rendező szemszögéből mondja el a történetet (persze, lehet, hogy ez a film valósághű volt).

Értem ez alatt azt, hogy a népszerű Noé bárkája című film sem úgy történt meg ahogy a film elmondja, mivel a Biblia másként írja le a vele kapcsolatban történteket) .... ez csak egy kis intermezzo volt.....

Halála:

"Nászéjszakáján orrvérzése lett és belefulladt kábulatában. Más feltételezések szerint a rengeteg alkoholtól és ún. nyelőcső visszérbetegségtől kapott belső vérzést. Egy harmadik teória pedig úgy szól, hogy felesége Ildikó ölte meg. A monda szerint, ott ahol a Tisza kétfelé ágazott, elzárták az egyik ágát, úgy, hogy a víz mind a másik ágába folyt. Itt három - arany, ezüst és vas - koporsóba temették el."

Remélem tudtam segíteni. MÁSODIK HOZZÁSZÓLÓ

Nagyon szívesen küldtem az infot.

Igen, hallottam korábban én is efféléket, de még konkrét bizonyítékokról nem tudok, mármint, hogy a Tiszát elterelték volna.

A Tisza mellett éltem le az életem nagy részét, de én nem tudom, hogy a Tiszát elterelték volna emiatt. Majd utána nézek, és megírom, ha így volt.

HUN-MAGYAR ROKONSÁG

A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk

elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat.

Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje

volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette.

A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem

tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű

vezérek és fejedelmi családok viszont 20-25 felmenő ősig könnyedén vissza tudtak

számolni. 20-25 nemzedék időben 400-500 évet jelent, tehát ha a honfoglalás idején

úgy tudták, hogy Árpád Atilla leszármazottja, akkor ez azt jelenti, hogy vissza is

tudtak menni Árpád felmenő ágán Atilláig. Ezért lett Árpád az ősmagyarság fejedelme.

Így tudta Anonymus is, III. Béla királyunk (1173-1196) jegyzője, aki 300 évvel Álmos

és Árpád fejedelmek bejövetele után megírta a honfoglalás történetét. 'Szkítiának

első királya Magóg volt... Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes

és roppant hatalmú Atilla király... Ugyanezen Magóg király ivadékából eredt Ügyek,

Álmos vezér apja, akinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai'. 'A hét

fejedelmi személy... fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét

elhagyja s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Választásuk...

Pannónia földjére esett, ugyanis azt hallották, hogy az Atilla király földje, akinek

az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott.'

Közel egy évszázaddal Anonymus után, 1283-ban Kézai Simon, IV. László király

krónikása, további részleteket közöl a hun-magyar rokonságról. 'Ménrót király a

bábeli nyelvzavar után két fiút nemzett, Hunort és Magort, akikből a hunok vagyis a

hungarusok erednek.' Kézai Simon azt is tudni véli, hogy Atilla pajzsán koronás

turul ékeskedett, és ez az uralkodói jelkép Géza fejedelem idejéig fennmaradt. IV.

László király krónikása részletesen leírta művében Atilla király tetteit, akinek a

Kárpát-medencébe való bejövetelét a magyarok honfoglalásának tekintette.

Krónikáink szerint a magyarság és vezérei küldetés tudattal érkeztek a 890-es

években a Kárpát-medencébe azért, hogy visszafoglalják ősük, Atilla rájuk hagyott

örökét. Egy lovas műveltségű nép, a magyar, tudatosan lépett tehát az előző, a hun

örökébe, elfoglalva azt a Kárpát-medencét, amelyet tartós megtelepülésre különösen

alkalmasnak tartott. Vitathatatlan tehát, hogy az Árpád-kori magyarság és az

uralkodó-ház Atilla örökségének tekintette magát. Még a címerállat, a turulmadár is

Atilla öröksége.

A századok során a hun-magyar rokonság mindig a magyar történetírás alapját képezte.

1575-ben a kolozsvári lelkész, Heltai Gáspár, aki megírta és kinyomtatta a magyarok

történetét így ír: "A hunok, akiket mostan magyaroknak nevezünk, régen Szkítiában

mind vadászással éltek. 373-ban kezdének a magyarok kijönni Szkítiából, és

megszálltak Pannóniában a Tisza, nagy folyóvíz mellett."

Szenci Molnár Albert hasonlóan ír (1621.): "Magyar népünknek a hadierény örökké

tartó dicséretét fegyverivel és katonai bátorságával Atilla király nyerte el."

Zrínyi Miklós Atillát mint magyar királyt méltatja (1651.):

“Én vagyok a magyarok legelső királya

utolsó világrészről én kihozója!

Én lehetek tehát magyarnak példája

Hírét, birodalmát, hogy nyújtsa szablyája."

Kölcsey Ferenc még a Himnuszban is megemlékezik a hun ősökről (1823.):

Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

A hun-magyar rokonság mellett szóló néhány érv:

1. Embertani tényezők: a hun és a honfoglaláskori sírok leletanyaga genetikailag

nagyon közel áll egymáshoz.

2. A régészeti emlékek közös stílusjegyei és közös jelképei.

3. A hagomány és mondavilág: az európai népek közül a magyar mondavilág őrzi

legerősebben a hunok emlékét...

4. A hun-magyar regék közös jelképei: a hunoknál ugyanúgy megvan az égigérő fa, mint

a csodaszarvas legendája...

5. Közös Isten szavunk, Istenfogalmunk és közös hitbeli értékeink, amelyek a hun és

magyar kultúra vallási értékvilágát közös alapokra helyezik.

A hun-magyar rokonság tehát a magyarság történelmi önismeretének, nemzeti tartásának

és hősies kiállásainak minden időben meghatározó tényezője volt. Történelmünk

legszörnyűbb viharaiban is erőt adott a hun-magyar rokonság eszméje és Atilla király

dicső tettei.

(Cey-Bert: A hunok és magyarok Istene, A hun-magyar Istenfogalom kialakulása,

Ősi Gyökér kulturális szemle, XXVII.évf. 3-4 szám, 1999. július-december, 47-48. o.,

Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület)

* * *

Államalapító Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar rokonságról

fontos megemlékeznünk. A kérdés felvetődik: rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon

népről? Az Árpádház ősének tartja Nimródot a világ első királyát, és egyenes

felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla okleveleiben az alábbi

címet használja, saját magát így nevezi meg:

"Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok,

gótok, médek, dánok királya, a földkerekség félelme (féltője) és Isten ostora."

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte

fia Álmos és annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve, a

TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a

szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a

koronás Turul díszítette. (K.M.E.)