Létezik Facebook-függőség?

Had idézzek egy nagyon jó cikkből a témával kapcs.:

"Most látható ugyanis, milyen lesz az a generáció, amely tényleg ebben nő fel – nem csak félig, mint a mostani harmincasok, akik közül sokan még csak most regisztrálnak, ha egyáltalán. A nagykamaszokról van szó, azokról, akik most érik el a felnőttkort. A közösségi oldalak kitermeltek ebből a korosztályból egy olyan generációt, amelynek tagjai szinte megszállottan csak magukkal vannak elfoglalva, rövidebb ideig képesek egyvalamire figyelni, mint korábban bárki az ő korukban és gyerekes módon, folyamatosan hisztiznek a visszajelzésért, bármiről is legyen szó. (Egy oxfordi kutató véleménye)

Az eredmény: szinte lenullázódó koncentrációs készség, állandó igény az azonnali jutalmazásra – főleg természetesen az írott dícséretről, vagy kistestvéréről, a lájkról van szó -, szegényes nonverbális eszköztár.

A hosszú távú következmények beláthatatlanok. Azért persze emlékezzünk: nagyjából ugyanez játszódott le a tévé, vagy a pc elterjedése idején, a világ mégis túlélte valahogy.

„Miért érdekel bárkit is, hogy ki mit evett reggelire?! Ez az egész engem egy gyerekre emlékeztet, amint folyamatosan azt mondja: nézd, mami mit csinálok!” Aggasztóan sok az olyan Facebook-felhasználó, aki szeretne egyfajta minicelebbé válni, akit napi szinten követ és csodál párszázas „rajongótábora”. Hús-vér életükben is „Facebook-kompatibilis” dolgokat tesznek, mert csak azon dolgok alapján képesek meghatározni magukat, amelyeket a nyilvánosság elé tárnak és tudják, hogy ezt a lehető legtöbben látják.

...az számit, mások mit gondolnak rólad, illetve az, hogy klikkelni tudjanak rád. Gondoljunk csak bele, mivel járna egy olyan társadalom, amelynek tagjai azért aggódnának, hogy ki mit gondol róluk, és nem azért, hogy ők mit gondolnak magukról.”

Nana, hogy letezik.

Kovetkezmenye, hogy emberek beguboznak, nem tudnak mar szemelyesen kommunikalni, es nem is akarnak. Bent ulnek a gep mellett. Elfelejtenek es nem is akarnak tisztalkodni, hisz a gep elott mindegy hogy hogy neznek ki. Friss levego, kinti elet mar nem erdekli oket. Depresszioba esnek. Idegesek ha nem kapnak rogton valaszt, uzenetet, stb. Fuggoseg mar mikor szobeszedben is hasznalja a "LOL"-ot, OMG-t es tarsait.

A sok rossz ellenére, mondjuk vannak azért előnyei is, például hogy tudsz beszélgetni azokkal akik távol laknak tőled, vagy a volt sulidból valók. Ok, valljuk be amúgy kinek van 917 barátja??? és mindegyikkel tartja a kapcsolatot?! vagy inkább csak "ja igen összefutottunk egy buliban azóta se beszéltem vele" fajta kapcsolat van köztük; ez esetben meg valljuk be, hogy nem igazán neki szólnak az üzenőfalra kiírtak...

Ezenkívül meg egyre elterjedtebb, hogy a fiatalok a facebookon járatják le egymást, ami egyenesen undorító, mert így mindenki látja, valamint baromi sértő...

sajna vannak kiaknázatlan sunyi oldalai, a facebooknak ugyanakkor tényleg jó unaloműző, és sajnos befolyásol minket, akár akarjuk akár nem.

(amúgy egyet értek a fent említettekkel, de inkább nem ismételném meg) :)

Frászbook? Csak nem South Park? :P

Amúgy hidd el, ez létezik, és nagyon is súlyos. És az ismerettségi köröm nagyon nagy része szenved ettől a függőségtől. Órán a mobilról is nyomatják, félóránként felmennek, és ne tudjátok meg 1-1 bökésnek mennyire tudnak örülni.