Ha külföldi emberekhez beszélünk vagy írunk, miért sietünk megfordított névvel bemutatkozni?

azért, mert a másik jó eséllyel nem fogja tudni, hogy most magyaroknál pont fordítva van a dolog, így későbbi bonyodalmakhoz, félreértésekhez vezet, ha nem cserélem fel, és tök felesleges macerához hogy magyarázhatom a dolgot. Ilyen egyszerű, ebből nem kell identitási kérdést csinálni, mert tök hülyeség.

A mértékegységek azért is hülye példa, mert az 1 lábnál mindenki tudja, hogy itt angolszász mértékegység van, szóval nincs keverés, másrészt ha nemzetközi cucc van, ahol kell, hogy a többiek is értsék, akkor ők is megadják rendre SI mértékegységben is a dolgot, hogy a többiek is értsék.

Magunk között mi is a magyar szórendben mondjuk a neveket.

ez jó kérdés :D

igazad van,ha egy külföldi ide jön hozzánk,vegye már a fáradtságot hogy utánanéz a szokásainknak. És alkalmazkodik hozzánk.Mert ha én megyek külföldre,ugyanezt teszem.

Mert el akarom kerülni, hogy a vezetéknevemen szólítsanak, a keresztnevem helyett.

Én viszont azt nem értem, hogy ha nálunk megjelenik egy japán írótól való könyv, a neveket össze-vissza írják. Van, ahol rendesen, a vezetéknév van elöl, de van, ahol a keresztnév.

Lehet azt mondani, hogy az angolszászok is ragaszkodnak a saját mértékegységeikhez, de azt rajtuk kívül is mindenki tudja a világon, hogy ők nem SI-ben számolnak, plussz valaki már írta, hogy aki nem tudná, az is azonnal látja.

Ellenben amikor elhangzik egy magyar kereszt-és vezetéknév, akkor a külföldi számára a sorrenden kívül semmi nem utal rá, hogy melyik melyik. Nem európai beszélgetőpartnernél már annak is örülhet az ember, ha annyit tudnak rólunk, hogy melyik kontinensen vagyunk, vagy netán olyan luxusinformációkat, hogy nem indoeurópai a nyelvünk... nem hogy a névhasználati szokásainkat!!

Egyébként külföldiek is szokták úgy írni a nevet, ahogy mi, rendszerint "nagyon hivatalos" felsorolásokban, névsorban (mert ugye abc-rendbe azért ők is vezetéknév alapján pakolnak).

Ha magyar sorrendben mutatkozol be, az inkább erre emlékeztet külföldön.

Mondom, ha feltűnik nekik egyáltalán, hogy amit először mondtál, az nem a keresztneved.

"Ha külföldi emberekhez beszélünk vagy írunk, miért sietünk megfordított névvel bemutatkozni?"

Normális ember nem siet megfordítani a nevét, hanem bemutatkozik, majd a félreértések elkerülése végett hozzáteszi, hogyan kell szólítani, vagy melyik melyik neve.

Le kellene már szokni erről az állandó igazodási kényszerről. Globalizált világban élünk, a kínaiak és a japánok is abban a sorrendben használják a nevüket, mint a magyarok, és a nem teljesen tuskó nyugatiak már régóta elfogadják azt a tényt, hogy nemcsak a nyugati névsorrend létezik.

"Mi sem Cipész Mihálynak hívjuk Michael Schumachert, vagy Bush George-nak George Bush-t. Ha az ő neveiket nem fordítjuk meg, a sajátunkat miért?"

Pontosan így van. Kovács János helyett John Kovacs, ez olyan 80-as évekbeli angoltanfolyam feeling. Ma már semmi szükség nincs erre az igazodósdira (meg régen se volt).

"Erre az angolok a legjobb példák, akik lesz*rják, hogy a világon mindenütt metrikus mértékegység-rendszer van, ragaszkodnak a saját hagyományaikhoz."

Ez nem így van. Egyedül a hétköznapi életben (testmagasság, testsúly, hőmérséklet) használnak néhányat a régi mértékegységeik közül, de a legtöbb esetben már rég áttértek a metrikusra. De az egy teljesen más téma, mert a metrikus kézenfekvő és logikus.

Míg ezzel szemben a nyugati névsorrend buta és logikátlan, hiszen telefonkönyvben és minden más felsorolásnál a keleti névsorrendet kell használniuk a nyugatiaknak is. Tehát a telefonkönyvben Smith John vagy Smith, John van.

Egyébként a franciák az egyetlenek, akik értelmesen oldották meg a kérdést: a vezetéknevet nagybetűkkel írják, és így mindig kiderül, melyik az utónév, nem a sorrendet kell találgatni.