Milyen a Vas megyei tájszólás?

Állítólag az "s" helyett néha "zs"-t mondunk, de nem ilyen alap szavaknál, mint pl. a hús. Ilyenek vannak még pl. hogy "ajót betenni" az "ajtót becsukni" helyett, legalábbis volt, aki ezen mosolygott.

Vas megyében a vágni szó szeletelést jelent – ez egy vasi sajátosság.

De én személy szerint nem vettem észre nagyon különbséget a többi megyéhez képest. :)

21/F

A zs-s kiejtés tudtommal inkább Zala megye felé fordul elő, a megye kisalföldi részén én nem hallottam, annak ellenére, hogy mindkét nagyszülői részről oda való vagyok és fél gyermekkoromat ott töltöttem.

Viszont tévéből rögtön felismerni a vas megyei beszédet. Nem vagyok szakértő, de a magánhangzókban van különbség (pl. "Gyorsvonat érkezett az á, mint Elemér vágányra", vagy "Megkérdjük a káedves szülőket, hogy ...")

A másik, amit már az egyik hozzászóló is írt, hogy vannak olyan igekötős igék és kifejezések, amelyek az ott élők beszédét jellemzik. Pl. férj mondja a feleségnek "Pucold már fel, kérelek, azt a borsót". Azaz, rendezd el az egészet, fejtsd ki, tedd rendbe. Vagy egyes szabak, pl. vas megyei baca gyerek (rendetlen, kelekótya, szétszórt). Aztán egyes mezőgazdasági kifejezések pl. kulló (kétkerekű taliga), vagy hombár (fa, gabonatárló), zsombor (fonott, felfelé bővülő tároló kosárka).

Jellegzetességei:

Az ó, ú és ő helyett nyitódó típusú kettőshangzók: uo, üö és ie. Az a hangszíne megfelel a köznyelvinek. Az á zártabb (a köznyelvinél vagy a tiszainál). Az e nyíltabb a tiszainál és a palócnál. A magánhangzó-fonémákat tekintve megkülönbözteti a rövid e-t és a sima hosszúságú e-t. Hosszú magánhangzó-rendszerét tekintve csak egyfajta é hangot ismer (ie), Vasban í-ző.

A tőszavakban kissé ö-ző (föcske, föst, köll, lepödő) az e heyett. (Ám élesen elválik a teljesen ö-ző somogyi-baranyai nyelvjárástípustól.) Az í megterhelése nagyobb az első szótagban Vasban és Sopronban (pl. níz, nígy, szíle).

A magánhangzók l előtt zárt szótagban zárt szótagban gyakran zártabbá válnak és az l nem hangzik (pl. uoma = alma, abbu = abból). Az á utáni szótagban a köznyelvi á o hangzik (pl. lábo, láttyo). Az Őrségben a szó végén a köznyelvi ó, ő és é helyén csak u, ü és i állhat (pl. biru, hordu, kasti = kastély).

A zöngésíti az előtte levő magánhangzót (ödven = ötven). Ly helyett l-t használnak ezen a területen (góla). A szó végén gyakori az ny helyett az n (asszon, legin). Mássalhangzó után j nem állhat, ha zöngés mássalhangzó, akkor j helyett gy követi (borgyu = borjú), ha zöngétlen másssalhangzó, akkor j helyett ty követi (kalaptya = kalapja). A szóvégi mássalhangzó rendszerint zöngétlen (hasáp = hasáb). A szókezdő j-nek álatlában gy felel meg (gyelül = jelöl).

Amúgy nálam is akkor jöttek rá, hogy honnan származom, amikor azt mondtasm valakire: baca:)

Én is Vas megyei vagyok, az itteni tájszólás jellegzetességeinek kb a 80%-át csak az idősek használják, vagy csak falun mondanak ilyet.:) Én speciel soha nem hallottam még senkitől azt hogy Vazs megye, de szó mi szó tényleg felismerni a beszédén azt az embert aki innen származik.:)

Itt kb ilyenek vannak kiejtésbe : körülbelül -> körübelü , ajtót betenni, a vágni tényleg szeletelni-t jelent, és az ou nem jellemző ránk, azt inkább a nyírségben használják.:)

Nagyon jók vagytok, minden jellemzés igaz :)

Zöld jel ment!