A magyar népetimológia más színeknek is adott különleges neveket?

patyolatfehér

hirtelenszőke - nagyon világos színű szőke haj

búzaszőke, szalmaszőke

vörhenyes - vörös hajú, gyakran emellé még szeplős is

iskarlát - skarlátvörös

törökpiros

buzérvörös

molnárkék

rekettyesárga

szederjes - szederszínű, sötétlila

parasztrózsaszín

vadgalambkék

gálickék

Válogass kedvedre:

[link]

Kedvencem a kolbászzsír-metál 😀

gyolcs-, hó-, szirom-, viasz-, dér-, tej-, liszt-, hattyú-, gyöngy-, szűz-, ezüst-, alabástrom-, hab-, porcelán-, liliomfehér

püspöklila, padlizsánlila, orgonalila, levendulalila, szederjes, terrakotta,

cinóber, rozsda-, répa-, cser-, parázs-, korall-, skarlát-, bíbor-, róka-, cserép-, réz-, bor-,(vörös), égkék, jég-, tintakék, szilvakék, pávakék, enciánkék, ciánkék, tenger-, búzavirág-, jácint-, orgona-, levendulakék

gálickék (permetezőszer színező anyaga a réz-szulfát (gálickő, kékkő)

borostyán, padlizsán, bolhaszín, zsemleszín, vércse-, ponty-, egér-, galamb-, verébszürke, egérszürke, kovaszürke, földszín, babarózsaszín, ciklámenszín, mályvaszín,

angyal-, tejföl-, arany-, méz-, eper-, kender-, len-, búza-, hirtelenszőke

ében-, szurok-, éjszín-, holló-, korom-, bogár-, szén-, gyász- fekete

fűzöld, levélzöld, fenyőzöld, békazöld, kolibrizöld, palack-, fű-, borsó-, mohazöld, epezöld,

epesárga, mézeskalács-, fahéj-, őz-, mogyoró-, dió-, gesztenye-, szegfűbarna

cserebogár-, muskotály-, homok-, kanári-, repce-, mimóza-, gyékény-, kén-, szalma-, sáfrány-, napsárga, töksárga, okker, mustársárga, csibesárga, sárfehér, őszarany, télfehér, mézszín, szurfűszín, barackszín, barackrózsaszín, szaruszín, fogolyszín, tojáshéjszín, csontszín, savószín, füstszín, füstkék, porszürke, cseresznye-, pipacs-, tégla-, rózsapiros, avarszín, vérszín-piros, tulipiros, barnapiros, cinóber(sárga vörös v. zöld), faggyúsárga, bagaria, kenderszín, gyékényszín, márgaszín, vajszín, dohánybarna, avarbarna

homokszín, kéregbarna, márgaszín, löszsárga, terepszín, agyagszín,

hajnalpír, cirmos, ordas, tarka, kese, iromba, pej, fakó, zsufafakó, almásderes, szögsárga(sárgásbarna), daruszőrű (sötétszürke) , bonta (kétszínű) parasztezüst(szürke),

Ó, de sok szép szín! :-)

De ezek mitől népetimológia?...

Már a kérdésben lévőket sem értem, miért az...

A kérdező szerintem azokra a színekre (szavakra) gondolt, amelyekből a jelzőhöz tartozó színt/színeket nem ismerők számára nem derül ki, milyen alapszínt takarhat az adott szó.

Kb.értheted, milyen lehet a rőtvörös, de ha nem teszik hozzák a szín jelölést és nem tudja az illető, hogy a "rőt" szó vöröset (esetleg sárgát) takar, és a szövegkörnyezetből sem derül ki, hát közelítőleg sem találja ki, miről is van szó.

Pl. ha az "alabástrom", a "bolhaszín", az "almásderes", a "gálic", a "kendermagos" jelzők hallatán lövése sincs valakinek, az milyen színt, árnyalatot takarhat, akkor nem értheti pontosan azt, amit az illető láttatni, érzékeltetni szeretne. Vagy éppen nem is színre gondol.

A "nép" adott ilyen-olyan elnevezéseket a maga esze után, hogy mégis ne csak az alapszíneket láttassa az olvasóval, hallgatóval, hanem árnyalatokat is ( parasztrózsaszín, magenta, b.zirózsaszín, gilisztarózsaszín, rágógumi-rózsaszín, malacrózsaszín...) érzékeltetni tudjon.

Biztos te is tudod, milyen a "trabantkék","windows-kék", a "takonyzöld", a zombizöld", a "capuccino", a "szolibarna", a "milkalila", a ....

A falusi népnyelv szerinti "bonta (kétszínű) megfelelője Pesten a "pepita" lehetett,

elvégre a fekete-fehér (kétszínű) matricasávjuk után szólította őket így a "népnyelv". :-)

A "farmerkéket" nem keverjük/azonosítjuk pl. a "bilikékkel", a "viagrakékkel", "strandkorlátkékkel", "bugyikékkel",

"pisisárgát" a "szolisárgával", a "kórházsárgával", "hernyózöldet" a "döglégyzölddel", "meggypirost" a "málnaszínnel", "vérvöröst" "borvörössel", "berzsenyszínt" a "karmazsinnal",

"kukásautó-sárgát"a "taxi-sárgával"...stb.

Sápadt, vérszegény, "krétafehér", "holtfehér" emberekre mondhatják, hogy "sápkór-színe", "pápistaszíne" van

A piros színre utaló "vörheny" a skarlát régies neve. A "szederjes" színű "tarjagos" a vörheny másik neve.

hühh, kösz, erre nem jöttem rá.

(ezek szerint nem népetimológia, csak népnyelv-et "akart" írni, de ettől még érdekes gyűjtemény, köszi :-)