Magyarországon mikor kezdték el a földművelők a kaszát tömegesen gépekre cserélni?

A #3 válaszoló nem ismeri a magyar történelmet.

Volt pár állami gazdaság (többnyire papi és nemesi nagybirtokokból alakultak), de a földek nagy részét nem vették el, hanem az egyéni termelés helyett termelő csoportokba kényszerítették az embereket. Ami nem volt teljesen hülyeség, kisebb csoportok már a két világháború közt is alakítottak szövetkezeteket, sőt más formában ugyan, de manapság is működő dolog pl. a holland és más nyugati mezőgazdaságban. Nálunk a konkrét kivitelezés volt hülyeség, egy ideig legalábbis.

De 1990 körül már minden öreg parasztember azt nyilatkozta, akikkel személyesen beszéltem (meg könyvekben is olvastam), hogy ha tudták volna, micsoda aranyéletük lesz, akkor dehogy tiltakoztak volna ellene... Ledolgozták a 8 órájukat, és kapták a fizetést, meg mellé a háztáji járandóságot, a téesz mindenhez fillérekért biztosított gépeket. Mikor régen magántermelők voltak, akkor meg napi 12-16 órát dolgoztak (már akinek volt ehhez elég földje), mégis sokkal rosszabbul éltek. Akinek nem volt földje, az meg szó szerint éhezett a családjával, mert az alkalmi munkákból nem tudtak megélni.

Cséplőgépek már 1930 előtt is voltak a nagybirtokokon, de aratógépek (kombájnok) csak az 50-es, 60-as években az állami gépállomásokon jelentek meg nagyobb számban. Utána már a téeszek maguknak is vehettek. A lazítás után lett világhírű a magyar mezőgazdaság. A 80-as években már keletről és nyugatról is ide jártak tanulmányútra a mezőgazdászok. Világviszonylatban se nagyon volt még sok ilyen, hogy a háztáji gazdaság és a nagygazdaság (téesz) ilyen szinten összedolgozik. A téeszek az emberigényes munkákat kiadták a tagoknak, miközben a nagybani munkákat és a termelés irányítását ők végezték. Ezért épültek faluhelyen egymás után a házak, 20 év alatt a lakóházak fele lecserélődött, mert az emberek egyszerűen már nem tudtak mit kezdeni már a pénzükkel, építettek hát új házat.