Mikor kell gyertyát gyujtani a temetőben? November 1-én vagy 2-án?

Nálunk halottak napja előestéjén szokás, azaz nov. 1.este. De ahol nagyobb a család, ott gyújtanak egész héten, mert nem tudják egy nap alatt bejárni a temetőket.

Katolikus naptár szerint nov.1. Mindenszentek, nov.2. Halottak napja. De napnyugta után már "másnap" van, vagyis a másnap előestéje. Húsvétot is ezért ünnepeljük már nagyszombat este.

Mi elsején szoktunk. Ti figyeltetekhigy a református sírokhoz úrvacsorai kenhető meg szonorúfűzfát tesznek ki és azoknál a síroknál nem gyújtanak gyertyát? Milyen emberek azok?

Mi keresztény reformátusok vagyunk és Mindig Gyújtottunk Gyertyát a temetőben és annakidelyen mana is gyújtott. Katolikus ős nincs a családban mert megkérdeztem anyutol és nagyszülei, azoknak testvérei is refik voltak. Velünk Bt keresztanyam és megjegyeztem hogy nézd hát ezek a szomirufuzesek meg kelyhesek nem gyújtanak gyertyát illetve alig csak ahol kereszt van a soron. Keresztanyu meg azt mondta hogy katolikus szokás a gyertya. Ezen összevesztünk, mert mondtam ha anyunak az ősei refik voltak és mana is gyújtott gyertyát akkor hogyhogy katolikus szokás.

Lehet keresztanyu volt katolikus, o nincs a családban csak elvette anyu bátyját, szóval nem vérrokon. Lehet az ő ősei katolikusok mert koriskusjenobol gyűttnentek a szülei nagyváradra. Lehet onnan veszi hogy katolikus szokás hogy a nagyszülei azok voltak vagy mit tudom én. Behazudtak neki.

Mikor megvolt meg apu nővére (az is Protenstans volt) o is gyújtott gyertyát mindig. És apu részéről sem katolikus senki nemcsak anyu részéről. Már az időket értem.

Bármikor lehet, ahogy karácsonyfát is bármikor lehet állítani, de megvan a hagyományos napja.

Jól írta a 7-es válaszoló, Halottak napja előestéje, azaz november 1.

Régen, mikor még nem rendelkeztek órával az emberek, a napot nem éjféltől éjfélig számolták, hanem napnyugtáig tartott az előző, onnantól már a következő nap volt. De mivel a nap az mégis csak a világos időszakot jelölte (mint a nevében is benne van), ezért hozzátették, hogy sötétedéskor a következő nap előestéje kezdődik.

Ez egy általános dolog volt a középkorban, nemcsak a keresztényeknél, hanem pl. a zsidóknál is pénteken napnyugtakor kezdődik a sábát (szombat).

Ennél fogva, a halottak a hit szerint elseje éjjelén, tehát Halottak napja előestéjén térnek vissza "körülnézni" a néphit szerint (a papok ezzel nem értenek egyet), ezért gyújtunk nekik gyertyát, hogy visszataláljanak ebbe a világba. Egyes katolikus falvakban szokás volt ételt is kivinni a temetőbe. (A reformátusoknál meg, ugye, nem ünnep Halottak napja, csak átvették a gyertyagyújtás szokását az újabb korokban.)

Mindenszentek napja is azért lett fizetett ünnep, mert korábban ezen a napon a nép fele úgyse dolgozott, hanem vagy szabadságon volt, vagy ahol lehetett, délben ellógott a munkahelyről, kivette a csúszását, mentek gyertyát gyújtani.