Mi a nyitja a japán férfiak lelkének? A japán kultúráról neten át sok mindent megtudtam, és élőben is szégyenlősnek tűnt már néhány.
Középkorú férfi vagyok, amúgy fiatalos stílussal. Kevés japánnal találkoztam életemben, egyszer régen egy lelkes japán sráccal, aki beszédes volt, itt Európában. Beszélgettem egy japán sráccal mostanában is, itt Magyarországon, aki hazánkban dolgozik. Határozott volt eleinte, tényleg betartotta a szavát, megbeszétük h találkozunk -addig csak netről ismertük egymást-, dumálunk élőben is, de közben folyton bizonytalankodott olyan dolgokon, amiken mi magyaron nem szoktunk. Folyton meggondolta magát, hogy oké, menjünk ide, meg oda, aztán mégse, a kocsijával folyton keringtünk...
Addig habozott, míg elment az idő, és bár beszélgettünk (főleg én beszéltem, angol voolt a közösnyelv, és lelkesen jeleztem neki, hogy engem nagyon érdekel a japán kultúra és elkezdtem tanulni a nyelvüket, de ő elég szűkszavú volt), végül azt mondta, h hát majd akkor a tervezett programokat megtartjuk máskor, mert már későre jár...
Persze, h későre járt, mert mindig bizonytalankodott, és meggondolta magát, így elment az idő és beesteledett, másnap neki meg meló. Csak beszélgettünk és csak a kocsijában.
A japán kultúrában ugyebár nem illik nemet mondani, hanem folyton úgy tesznek, mintha bizonytalankodnának, jelezve, hogy nem akarnak valamit. De mi van akkor, ha tényleg csak félénk volt és bizonytalan, és nem azt akarta sugallni, hogy élőben neki nem jó beszélgetés, meg programtervezés velem? Neten leveleztünk, addig lelkes volt, élőben is kedvesnek látszott, de lehet, h zavarta valami, és mégse érezte jól magát velem? Vagy tényleg pusztán a tipikusan híres japán szégyenlős fiatal férfi szólt csak belőle?
Aki szokott japán, főleg 20-40 közöti férfiakkal beszélgetni, találkozni, és ismeri a nyitját, hogyan lehet dűlőre jutni velük, jobban megérteni, hogyan működnek, mit akarnak és mit nem, az elárulja nekem? :)
De ne a netről is megismerhető tézisekkel jöjjön elő, aki hozzám hasonlóan élőben még alig látott japán embert... Mert én is tanulom netről a japán kultúrát. Hanem aki élőben rendszeresen is találkozik velük, és nem munkahelyen (pusztán), hanem szabadidőben.
Köszi a válaszokat! :) Sajnos nem jelez neten. Mondta, hoyg egy hét múlva majd... Egy hét múlva felmentem a netre, ahol ő is szokott lenni, órákig ott voltam, nem ragált. Másnap (vasárnap) már ráírtam léynegre törően, de udvariasan. Még mindig nem keres...
Az utolsó válaszolót is megértem, viszont én örülnék, ha Japánban engem a magyarságomról faggatnának. :)
Az utolsó előtti amit ír, azokról én is olvastam már (uchi-soto kontraszt, azaz belső kör-külső kör), viszont azonos netes felületen vagyok vele, és mégis...
SŐT, LELKES VOLT AZ ELEJÉN Ő IS! Jött is a talira.
Viszont félénknek és ügyetlenek, figyelmetlennek tűnik.
Szerintem az volt a fő gond, hogy nem volt konkrét tervünk h mit csináljunk, csak jelezte lelkesen ,hogy a közös érdeklődés miatt -ami nem kultúrűlis jellegű, nem Japánnal kapcsoaltos- jó volna találkoznia velem. Olvastam több helyen is a japánok kapcsán, hogy nem rugalmasak, hanem mereven, eklszántan egy terc szerint működnek, és ha ez megakad, képtelenek rögtönözni, és feladják inkább. Szerintem ez volt a gond.
A másik fő gond talán, hogy mondta: Magyarországon, egy kihelyezett japán cégnél melózik, és mint a japánok átlaga, sokat dolgozi, csak hétvégén ér rá valamelyest, és velem ugye nem működött a program, csak az a kevés szabadideje ment kárba neki mellettem... Pedig erről ő is tehetett.
Persze lehet h meggondolja magát, és hetek múlvajelentkezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!