Vélemény a versemről? Témája a halál. 2008-ban írtam, sehol sem jelent meg még, de most közkinccsé tenném.

Tiszám Emlékére...

Mikor haragszol bele sem gondolsz már,

Hogy minden percben ott leselkedik a halál

Egy pillanat amíg élsz, a másikban nem már.

Sosem tudod behozni többé amit elmulasztottál.

Múlt leszel az élők szemében, emlék csupán.

Tehetetlenségük legbelül némán fáj.

Az a rengeteg pillanat amit elszalasztottak már.

Az élet minden percében ott van a halál.

Néhány közülük közönnyel odébbáll

De mindnekit utólér a végzet egy napon

Azt hitted ember vagy, de csak egy majom.

Korlátok közt éltél, de többé ezek sincsenek.

Ki tudja mi vár rád, hát élj amíg lehet!

Minden bajnokra rászámolnak egy napon.

Az életben mindennek ára van itt nem maradsz talpon.

Méltósággal meghalni nem lehet,

Csendben Önmagadba fulladhatsz.

De azt nem látja körülötted a tömeg.

Életedben eloszor leszel totál egyedül.

Senkit sem szólíthatsz csak őt, ha figyel rád

Te hányszor figyeltél rá amíg éltél?

Hányszor vétkeztél, hibáztál?

Hányszor léptél túl, és haladtál tovább?

Szerinted ez neki nem fájt?

De ő túlélhet mindent, te viszont tőle függsz

Utolsó órád, vagy a végtelen boldogság.

Döntsd el te az életben mi várjon rád!