Van itt olyan akit hidegen hagynak az ünnepek és az eszmei értékek?

Igen, divatja van utálni mindent. Ezt mondjuk azért találom furcsának, mert a Karácsony és Húsvét már egyáltalán nem arról szól, amiről szólt valaha, számomra nincsen már semmi vallásos jellege. Én szeretem a készülődést, az ünnepi hangulatot és ami a legkevésbé sem illik egy keresztény erkölcsök között nőtt emberre az az ,hogy nagyon szeretek ajándékot KAPNI. Igen, szeretem. Jól esik a fa alatt szépen becsomagolt meglepetéseket bontogatni. Én ettől egy picit mindig gyereknek érzem magam újra. És lehet, hogy úgy fogalmazunk, hogy hozta a Jesszus, de őszintén szólva nem Jézus születését ünnepeljük, hanem egymást. Magunkat. Ugyanez a Húsvét.

Szilveszter: ez egy ok a bulizásra. Tényleg nem nagy ügy, de szerintem szép, mikor az egész világ együtt bulizik.

Halottak Napja: a nevében is benne, nem rólad szól, hanem a halott szeretteidről. Én sem járok ki ilyenkor a temetőbe, mert egész évben megyek bizonyos időközönként nagypapámhoz, plusz a távolság miatt amúgy is csak akkor tudok menni, mikor szüleimet látogatom, 300 km-el arrébb lakom, nem feltétlenül tudok ezen a napon lemenni. És azt is látom, hogy sok nyanya csak ilyenkor megy ki, akkor aztán megvesz minden mécsest, koszorút, hogy a papa sírja legyen a legvilágítóbb. Így igen, van benne némi álszentség. De attól még lehet, valakinek fontos, mint ahogy nekem a Karácsony, neki a Halottak Napja.

Én úgy érzem, hogy ezek csak lázadozások, pedig egyik ünnepre sincs kötelező jelleggel ráhúzva, hogy hogyan kéne ünnepelni és milyen szellemben. Nem is ismerek már olyan családot, ahol a Karácsony Jézusról meg a kereszténységről szólna, így nem is értem, hogy az, hogy te ateista vagy, miért gátol abban, hogy némi ünnepi hangulatot csinálj valakivel?