Kosztolányi Dezső-Légy csak magad című verse szerintetek miről szól, hogy értelmezitek?

"a magány igazság" Ebben szerintem igaza van, hogy mindegy kinek hány barátja, mekkora csaladja, köuzössége van, az élettel mindenki egyedül küzd meg, és ha már így van, ne akarjunk belekapaszkodni senkibe. A végén ezt az óceán-tenger dolgot nem tudom hova tenni... Már hogy így hajótöröttként az eléggé mindegynek látszik hogy melyik.

Nekem az sejlik ki a versből, hogy a költő csalódott egy vagy több barátjában, vagy egyszerűen magányosnak érzi magát, ezért vigasztalja magát ezzel a szonettel, mely a magányosságot dicsőíti. Védelmező istenek és támogató barátok nélkül, egyedül küzdeni, az az igazi dicsőség, mint ahogy a hajótörött magával a tengerrel küzd meg, és mikor elvész, az vigasztalja, hogy egy óriási ellenfél győzte le.