Mondanátok véleményt a versemről?
Száll a füst, száll a magas épület felett,
Holdvilágos az éjszaka, félhomály lepte a teret.
S itt állok egymagamban.
Hová lettek az emberek, miért nincs most tömeg?
Magányos utcalámpák, kihűlt macskakövek.
Nincs, kihez szólhatnék.
Nem kell várni, nem kell furakodni, foglalni a helyet,
Úgy tűnik, ma estére csak én váltottam jegyet.
Egy néző is néző.
Időkorlát nélkül, Orosz rulett a darab címe,
Keresem a helyem, első sor első ülése.
Mégsem találom.
Üres a nézőtér, kigyúlnak a lámpák,
Nincsenek öltönyös urak, sem túlöltözött dámák.
Ez most nem az a műsor.
Leülök egy székbe, kezemben a menetrend,
Tegnap a Nyomorultakat játszották, holnap a Hitetlent.
A mait még nem láttam.
Megjelenik egy kalapos színész, monológját mondja,
Rám nem néz, arcát eltakarja - a rendszer bolondja.
Nem hiszek neki.
Kialszanak a fények, hangosodik az orgona hangja,
Gyorsul a szívverés, kong testem minden harangja.
Érzem, hogy közel van.
A kalapos értem szól, még hangosabb az orgona.
"Ide nem hoz a véletlen, s innen nem vezet út sehova.
Eltévedtél."
Beeresztik a füstöt, kiszivárog a nézőtérre,
Kapkodom a levegőt, elérkezett a darab vége.
Szokatlan színházi katarzis.
Ha 13-15 éves vagy, akkor ez nagyon jó,
ha 15-18, akkor csak így tovább,
ha több mint 21, akkor gyürkőzz neki, nem vagy tehetségtelen.
Slamot v hiphop zenére szöveget írsz-e?
Köszönöm. 20 éves vagyok.
Nem, egyiket sem próbáltam még. A hipp-hopp nem az én műfajom, a slamet esetleg hallgatni szeretem, de különösebben az sem dobogtatja meg a szívem.
Köszönöm. Nem, az emberi elszigeteltségről szól.
Az egész versen végigvonul egy hideg, elhagyatott hangulat amit a "kihűlt, magányos.." jelzők teremtenek meg. A tér az életet jelképezi emberek nélkül. A lírai én bemegy a színházba megnézni az előadást a saját mindennapjairól. Érzi, hogy nincsenek rendben a dolgok, eltávolodott a társadalomtól és csak a reménytelenséget látja ("Ide nem hoz a véletlen és innen nem vezet út sehova"). A tegnapját negatívumként éli meg, de a holnapban sem lát kiutat ("tegnap a Nyomorultakat játszották, holnap a Hitetlent"). Úgy érzi, magára maradt, de még ennek ellenére is mások határozzák meg az életét. Keresi önmagát, a helyét, ("keresem a helyem, mégsem találom"), viszont mások már előre kijelöltek neki egy utat ("kezemben a menetrend"). Az orosz rulettet két játékos játssza, a versbeli előadásban az egyik játékos a lírai én, a másik pedig a kalapos színész, aki a lírai én tudatát, gondolatait testesíti meg, s így tulajdonképpen a lírai én belső vívódása az egész előadás.
Ui. Úgy tűnik valakinek annyira unszimpatikus a vers, hogy minden pozitív választ lepontoz. Ha ennyire nem tetszik, nyugodtan, leírhatod a véleményed, a negatív vélemény is vélemény, szívesen elolvasom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!