Mit gondoltok az első szabad (szótagszám nem fontos, csak a rímelés) versemről?

Nagyon kezdő vagyok még. Szívesen fogadok építő jelllegű kritikákat^^.

Gyönyörű kastély,

Csodás világ,

Vígadva az estélyen,

Égve a szenvedélyben.

Táncolva a tömegben,

Egymásra néztünk,

Csillogott szép szemed,

Utolsó csókod adtad nekem...

Véget ért a bál,

Véget ért...

Elbúcsúztunk a hídnál,

A csodás holdvilágnál.

Többet nem találkoztunk.

Tudtad!

Tudtad halálos betegségemet,

De meg sem érintett Téged!

Meg sem érintett,

Mikor elmentem,

Még el sem jöttél

Temetésemre.

Fentről láttalak!

Láttalak egy másik lánnyal,

Még temetésem napján

Egy parkban.

Szinte faltátok egymást,

Én meg...

Én meg mit értem

A Te szemedben?!

Az egész színjáték volt,

Színjáték, mely behálóz,

Felemészt, majd elporlaszt?

Már Te is halott vagy...

Meg is érdemelted!

Meg...de

De, hiányzol! Igen!

A lelked eltűnt...

Eltűnt, nem úgy, mint nekem,

Nekem itt maradt e mocskos helyen

Tán azért, mert

Olyan hűtlenbe szerettem, mint Te?

Itt vagyok sírod felett,

Lehullajtom könnyeimet,

S felszállok,

Fel a csodás, csodás holdfénybe...