Miért fontos a kisgyerekeknek, hogy a meséikben ők maguk királyfiak/királylányok legyenek?
A gyerekek egész gyerekkorukban olyan meséket játszanak, ahol vagy királyi sarjként indulnak vagy a végén szegény emberből királyokká válnak. Később mégis egészségesek lesznek, és el tudják fogadni a hierarchiát az iskolában vagy a munkahelyen. (És ez az, amit én nem értek :)
Ez mégis hogyan zajlik le? Mi történik egy gyerek fejében, amikor ő egy kiskirály? Hogyan járul ez hozzá ahhoz, hogy később egészséges felnőtt legyen? Hogy-hogy nem akar hatalomra törni, amikor egész gyerekkorában azzal tömték a fejét, hogy ő trónra termett?
Elnézést, ha sokaknak a kérdés ostobaság. Akiknek van saját gyerekük, vagy jól emlékeznek a gyerekkorukra, biztosan nyilvánvaló a válasz. Ami azt illeti, kifejezetten az ő válaszukra vagyok kíváncsi :)
A kisgyerekek fantáziájában mindig ők a központi szereplők.
Nagyon élénk a fantáziájuk, és sokszor valóságnak hiszik, amiről fantáziálnak. Például a fiam 2 évesen egy bottal a kertben levő száraz kórókat addig ütötte, amíg eltörtek.
Amikor megkérdeztük, hogy mit csinál, azt válaszolta, hogy ő egy hadvezér, aki az ellenséges katonákat legyőzi.
De sok ilyen "beleélésről" mesélhetne sok szülő.
Ahogy nőnek,úgy felejtik el ezeket a fantáziálásokat. Ezért lesz belőlük normális felnőtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!