VERS! Szerintetek, egy versnél fontos a szótagszám?
Írok egy ideje, és azt mondják jól meg van bennem tehetség - sajnos én nem így hiszem. Eddig a szótagszámokért öltem volna enyhe túlzással, de egy ideje találkozom egy okosabb emberkével, egy város kulturális életét vezeti (önkormányzati szinten is), szóval adok a szavára. Nade summa summarum: Szerinte nem számít a szótagszám már annyira és ő még a rímelő versekben sem hisz.
vélemény?! :D
Én már semmit nem értek.
Vannak kötött versformák, ahol a sorok száma, a rímképlet és sokszor a szótagszám is fix, ezektől nem lehet eltérni.
De létezik a szabadvers, mint versforma, ahol teljesen szabad a pálya.
Mindenki olyan versformában alkot, amilyenben akar. A szépirodalomban mindkettő elfogadott.
Azt azért megjegyzem, hogy a tehetséges költőknek és műfordítóknak nem okoz gondot kötött versformában írni, akkor sem, ha éppenséggel inkább szabadverseket szeretnek jobban írni.
Általában a kevésbé tehetségesek szoktak a szabadvers mögé elbújni, mert egy kötött formához alkalmazkodni már meghaladná a képességeiket. :)
(Lehet, hogy ez a barátodra pont nem vonatkozik.)
A versforma követelménye a rímek és a sortördelések
megléte.
A költészet művészet, így kötetlen és szabad.
Nem reál tudomány, nem képleteken alapszik, hanem egy nyitott rendszer.
Egy-két szótagszámbeli különbség még elviselhető,
de több már nem.
Ostobaság formai elveknek alávetni egy szöveget, megfosztva annak szabad folyásától és lüktetésétől.
A líra lényege az emberi lélek önkifejezése, az érzelmek megnyilvánulása. Ezt feladni számokért ostobaság. Tökéletes ritmus nem létezik, ahogyan tökéletes ember sem. Remélem, tudtam segíteni, mint kortárs költő. Üdv.!
Szabadvers esetében nem fontos a szótagszám, sem a rím. Ugyanígy nem fontos a prózavers esetében sem.
Vannak szándékosan rontott rímek és rontott versképletek is.
Ahol pl. a költő nem akar egy nagyon jó szót, gondolatot feláldozni a rím- vagy ritmusképlet oltárán, szándékosan rontja a formát (de gyakori, hogy ezt a rontott formát aztán továbbviszi, azért, hogy a vers ritmusa összességében ne romoljon el - tehát szándékosan "hozzá rontja" a további sorok, strófák ritmusképletét is a rontott sorhoz).
Hogy az ismerősöd jó tanácsot adott-e vagy sem, az attól függ.
Általában, akinek jó íráskészsége, tehetsége van, a kötött formával jobb először megbarátkozni, aztán, ha azt már tudja és ismeri, lebonthatja tudatosan, ha azt akarja.
De elképzelhető, hogy valakinek a fordított út a jó. Talán az ismerősöd azt látja, hogy volna tehetséged, de még nem elég koherensen, nem elég ütős képekben fogalmazol és a képeket feláldozod a rímeltetés oltárán.
Ebben az esetben tényleg elképzelhető, hogy jobb szabadverseket írj előbb, és azokat lassan közelítsd a ritmikussághoz, rímeltetéshez, de eleinte csak a szöveg belső ritmusára, a gondolatritmusra figyelj.
Én azért azt javasolnám, hogy párhuzamosan tanulmányozd a rím- és ritmusképleteket is, és írj ujjgyakorlatokat is. De úgy, hogy azokban ne törekedj "nagy verset" írni, hanem csak játssz.
Amikor pedig "komoly verset" írsz, akkor ne figyelj tudatosan a ritmusra, csak a szavak és gondolatok belső ritmusára.
Emellett olvass sok, minél több verset (közte minél több kortársat is)!
Ha ez a három dolog párhuzamosan fut, és tehetséged is van, előbb-utóbb összeérnek a szálak. Az olvasott versek képei, ritmusa és rímei elülnek a tudatalattidban, ehhez hozzáadódik egy tanult tudás, amit a ritmusképletekkel való játék (ujjgyakorlatok) során alakítasz ki, és egy közlési vágy, mód, rutin, hangnem, stílus, amit a szabad versírással gyakorolsz, járatsz be.
Egyszer csak azt fogod észrevenni, hogy a "szabadverseid" is elkezdenek önkéntelenül egyre jobb ritmusba összeállni, ritmizálódnak a sorok bennük, és azon kapod magad, hogy szabályos verset írsz, amiben a mondanivalót nem gúzsba köti, hanem segíti a ritmus.
Sok sikert és kitartást hozzá! Hosszú út lesz, ha komolyan gondolod...
A líra a leghatártalanabb műnem , nem kell se ütem se hang se szín se zene se szavak és az is vers lesz ami azelőtt még csak egy üres lap volt de már rámondtad vers és át is alakult azzá .
Bármit írsz gondolsz lehet vers csinálhatod így is úgy is a lényeg légy önmagad de még talán ez se fontos , lehetsz akár valaki egészen más is , még csak a szívedből se kell hogy jöjjön amit írsz !
A lehetőségek végtelen tárháza a költészet és ezt kell megérteni vagy nem ! Inkább máshogy mondom , a határtalanság viszonylagossága az amiből építkezik a költészet.
Tedd úgy ahogy jól esik ( vagy ahogy nem ) !
Az 5. válasz kissé hibázik, pontosítanám: a líra , lírai mű és a költészet, vers nem ugyanaz. Vannak epikus verses műalkotások és vannak prózában írt lírai műalkotások is.(Vers és próza: a szöveg( ami nem feltétlenül irodalmi mű!lehet " hétköznapi szöveg is)két megjelenési formája.A lírát és az epikát nem a forma teszi azzá ,ami.A líra érzelmek, gondolatok kifejezése, az epika lényege az esemény, a történés.)
A szótagszám egyébként könnyű, meglep, hogy neked nem megy Sokan azt hiszik, egy szöveg vers pusztán az által,hogy a sorai azonos szótagszámúak(és attól, hogy verssorokba, versszakokba írják+ esetleg rímeltetik).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!