Mit gondoltok versemről?

Öhm...

Egy vers attól vers, hogy

A: Rímelnek a sorvégek. Ez nagyjából szótagegyezést jelent, tehát nem elég, ha egy egy betű azonos.

B: Pentameterben, Hexameterben, vagy Disztrichonban íródott.

C: Haiku, és annak megvan a maga rendszere.

Nem kötekedni akarok, de a vers attól vers, hogy játszik a hangokkal, és egy a fülnek és elmének kellemes összhatást próbál meg elérni. Ez persze más módokon is lehetséges, csak azt még ki kéne találni.

Ettől eltekintve, a mű nyílt arszpoetika. Egyfajta fraktál, amit ha túl sokszor elolvasol olyan mintha beleesnél, (ezúttal a laptop képernyőbe) csak nem tudom ez mennyire szándékos, és mennyire a véletlen műve.

Az első három sor hangulatot teremt, szimbolikusan felvázol egy képet aztán jön a négy mondat ami kilép a képből, és a negyedik sorban a szöveg a saját farkába harap. Gyakorlatilag nyíltan kijelent valamit amit az előbb csináltál, majd az utolsó négy sor egy az egyben megismétli az előbb felvázolt műveletet, és ez egy nagyon erős hipnotikus hatást ad.

Összességében két nagy hibát érzek. Az egyik, hogy a verselés hiánya és a depresszív tónus miatt, az olvasó nehezen vonódik be, és inkább nem akar foglalkozni az egésszel. Másrészt ha valaki túl sokat foglalkozik a verssel akkor hamar rájön, hogy itt végig az A pont körül forgunk, és bár érezem benne a vágyat, hogy eljussunk egy B pontba, de ez egyszerűen nem történik meg. Ez persze posztmodern jegy, és éppenséggel harmonizál is az szöveg rendezetlenségével, de ezt már talán fölösleges belemagyarázni.

Javítanom kell egy korábbi választ.A vers nem attól vers, hogy sorvégi rímek vannak benne.Először is a rím állhat sor elején és sor belsejében is, másodszor vannak rímtelen versek és rímes prózák is.Továbbá nem feltétlenül hexa-és pentameter lehet csak a versforma, vannak más időmértékes és vannak ütemhangsúlyos formák is.

A saját véleményem pedig:

Ez lehet ún. prózavers.Ajánlom Rimbaud hasonló műveit.Sokan azt mondanák, ha nem is értelmetlen,de mindenesetre nehezen értelmezhető.Szerintem lehet komoly művészi tartalma.A megpuhított húsok-kezdetű sor nekem kifejezetten tetszik, a megszemélyesítés miatt.De sajátos képek a vakarom a nyelőcsövem is és a belelátok az életbe is.Az ilyesmi, igenis lehet egy tehetség alkotása, persze ebből a szempontból döntő, hogy te mit látsz bele, te hogyan érted , te mit akarsz kifejezni vele.