Légyszíves véleményeznétek a versemet?
Volt nemrég egy nagy emberi csalódásom, még mindig ennek a súlyát nyögöm. Ezt az érzést próbáltam kiírni magamból. Címe még nincs.
Értékes voltál. Ezüstként, aranyként
tisztogattalak, hogy nézz rám önmagadként.
Értékes voltál. Mint szellő, ha könnyed,
betakartalak, és gyűjtöttem a könnyed.
Értékes voltál. Mint a szó: szeretlek,
apád-anyád voltam, most falhoz szegezlek.
Értékes voltál. Mint napfény, ha elhagy,
látni akarlak úgy, hogy csont és bőr vagy.
Értékes voltál. Mint egy régi fénykép,
sikítani fogsz majd, hogyha magány tép szét.
Értékes voltál. Legbiztosabb kincsem,
nézz majd a tükörbe, ha máshova nincsen.
Köszönöm a válaszokat!
L/18
Verstanilag, ritmikailag kicsit döcög több helyen.
Más baja nincs.:)
Hát nekem ez nem túlságosan tetszik. Túlságosan zavarosnak és értelmetlennek érzem. Mintha valami nagy katyvasz lenne a fejedben :D
"Értékes voltál. Ezüstként, aranyként
tisztogattalak, hogy nézz rám önmagadként. "
Mi az, hogy nézz rám önmagadként? Benned, ha rád néz nem önmagát látja, hanem téged, és nem is jó, ha önmagát látja benned, mivel ez azt jelentené, hogy az ikertestvérét kereste. Egy ember jó eseteben nem az ikertestvérét, hasonmását keresi, hanem egy másik embert, akit boldoggá tesz.
"Értékes voltál. Mint szellő, ha könnyed,
betakartalak, és gyűjtöttem a könnyed. "
Miért? Már nem értékes? Mi az a "mint szellő, ha könnyed, betakartalak"
Ez mi??? Mi értelme ennek?
"Értékes voltál. Mint a szó: szeretlek,
apád-anyád voltam, most falhoz szegezlek. "
Megint csak ez a voltál... A szeretlek pedig mindig értékes, furcsa párhuzamot vonni a kettő között ami elmúlt, mert ez meg sosem múlik el.
A másik: Miért szegezed falhoz? Nem az a lényeg, hogy a másikat szabadon engedjük? Ne birtokoljuk? Miért benned ez az agresszívitás??
"Értékes voltál. Mint napfény, ha elhagy,
látni akarlak úgy, hogy csont és bőr vagy. "
Mint napfény, ha elhagy: a napfény nem hagy el
"látni akarlak úgy, hogy csont és bőr vagy"
Ez a legundorítóbb eddig... Bebizonyosodott, hogy agresszív vagy és uralkodni akarsz másokon. Ez tömény agresszió és rosszindulat.
Nem tudlak így szeretni és a "versedet" sem, sajnálom.
"Értékes voltál. Mint egy régi fénykép,
sikítani fogsz majd, hogyha magány tép szét. "
Szerintem inkább te fogsz, tömény rosszindulat. Az ilyen emberek, mint te, a saját jóslatát teljesítik be.
"Értékes voltál. Legbiztosabb kincsem,
nézz majd a tükörbe, ha máshova nincsen. "
Ő bele fog. De te hova fogsz és hova menekülsz magadtól ilyen lelkivilággal??
"ma 04:35"
Nem az volt a feladat, hogy elemezd :)
Kérdező!
Nekem tetszik. Átjön rajt a fájdalom, a tehetetlen düh, amit az ember hasonló helyzetben érez. Ha segítette a feldolgozást, akkor különösen jó.
Nagyon köszönöm a véleményeket! :)
Annak a kommentelőnek, aki arról kérdezett, hogy hova menekülök majd ezzel a lelki világgal: ezt a verset azért írtam, mert jelenleg ilyen a lelki világom, ettől szenvedek, és ettől próbálok megszabadulni, ezért is írtam a kérdés elején azt a rövid bevezetőszöveget. Ez egyfajta terápiás vers önmagamnak, meg akarok nyugodni, és úgy nem megy, ha nem tudok erről "beszélni". Ezért próbálom kiírni magamból a feszültségemet. Akiről írtam ezt a verset az azért nem értékes számomra, hanem csak "értékes volt", mert megismertette velem magát valamilyennek, aztán egy fájdalmas pillanatban rá kellett jönnöm, hogy teljesen más. Emiatt én rengeteg mindent elveszítettem, ő pedig megbánás nélkül, mosolyogva élte tovább a mindennapjait. Nem vagyok én ennyire undorító ember - remélem - csak döbbenetes keserűség és tehetetlen düh van bennem, mikor írtam ezt a verset, úgy éreztem magam, mint aki egy gödör legmélyén vergődik. Fogd fel úgy, hogy át lettem verve. Ha törték már össze a szívedet, nagyjából ahhoz hasonlítsd az élményt. Nyilván én is tudom, hogy ez a vers undorító lelki világot ábrázol, de ez a vers nem az általános lelki világom vagy gondolkodásmódom, ez a kétségbeesésem lenyomata. És valóban nem tudom hova fogok menekülni ezután. De az is egészen biztos, hogy akiről a verset írtam, az se tud tükörbe nézni többet, vagy ha igen, az őt minősíti. Mindenesetre köszönöm a véleményedet!
tegnap 07:22
Én nem pontozok. Tiszteletben tartom mindenki véleményét. Csak abban az esetben pontozok lefelé, ha a válasz egyértelműen rosszindulatú, bántó szándékú.
"Andizsuzsi" a lepontozás nem neked szólt, hanem összességében aki látja.
Kérdező: akkor jó, ha alapjáraton nem vagy, vagy leszel ilyen. Én a verset "elemeztem", arra válaszoltam. A versből pedig nekem tisztán ez jött le.
Tisztában voltam azzal is, hogy "terápiás" kiíró céllal jött létre.
De akkor és ott ezt tükrözte nekem.
Mindenkinek szép életet kívánok.
De szép volt! Micsoda írói véna, ihletettség, igazság és milyen csodálatos :))
Nekem tetszik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!