Más is van így a művészettel?

A művészet a társadalmi élet és cselekvés része, nem különb és nem rosszabb annál. A kérdésben említett dolgok nemcsak a művészetben, mindenben így mennek manapság. A művészet annyiban más, hogy ott az értékítélet sokkal összetettebb, elvontabb, mint egy szikár fizikai képletnél, vagy gépnél. Utóbbiaknál van valamelyest elfogadott mértékrendszer, mérce, a művészetnél ez az idő. Ott tehát a kapcsolat mindig is fontos, néha meghatározó volt. Michelangelo számos műve nem létezne Gyula pápa nélkül. És ott Gyula diktált, nem Michelangelo, pedig akkor már megkérdőjelezhetetlen művész volt.

Neked inkább a társadalmi kapcsolatokkal van bajod, talán kevés a tapasztalatod a dolgok kezelésére, több mindenben vagy bizonytalan. A hátrányos helyzet minden területen hátrányos, ebben nem kitüntetett a művészet. Csak zavaros világban, ahol a megélhetés nehéz, ott a művészet mindig háttérbe szorul. És ami háttérben van, ott nagyobb a rosta lyuka, amin ki lehet hullni.

De azért a szorgalom és tudás ha nehezen is, de többnyire érvényesül. Csak nem tudjuk mindig, hogyan.

Először is jó lenne tudni, h miféle művészeti ággal akarsz foglalkozni.

Azt problémának látom, hogy rögtön a siker, meg az érvényesülés izgat. Én is alkotok és elveszek a folyamatban. Ne az érdekeljen, h más mit fog szólni hozzá, vagy, hogy mi ma a divat, mivel lehet érvényesülni. CSAK az alkotás, CSAK, ami neked tetszik. Ha kitartó vagy (a művészetedben) és tehetséges, talán felfigyelnek rád. Talán nem, és csak 10 embernek okozol örömet egész életedben. DE SZÁMÍT EZ? Most komolyan? Ha nem a siker, hanem a művészeted a fontos akkor - akárki, akármit mondhat - NEM SZÁMÍT.

A kapcsolatok persze valóban sokat számítanak, de erre sem szabad rágörcsölni, mert elvon az alkotástól. Jár el lazán ilyen-olyan körökbe. Én ma pl. egy antikváriustól kaptam egy jó tippet egy mecénásra.

Az iskolák elvégzése sem alapkövetelmény. Persze nem árt egy mester, ha autodidakta módon nem tudsz ezt, vagy azt elsajátítani. De ma már autodidakta dolga is könnyebb, mert a sok könyv mellett ott a youtube is 1-2 hasznos videóval.

Az "ennél tudok sokkal jobbat" - mondat a fejedben pedig gőg, akár elfogadod tőlem ezt most, akár nem. De hisz te is tudod, azért védekeztél egyből ellene. Nos a gőgöt, a félelmet, a türelmetlenséget, és lehetőség szerint minden negatív érzelmet száműznöd kell magadból, hogy jó lehess.

Nekem pl. a filozófia és a keleti vallások ezekben segítettek.

A lényeg: NE engedd el. Nem is kell ideköltöznöd sem Budapestre. Én pl. el akarok menni ebből a forgatagból és nyugodt, vidéki életre vágyom az alkotáshoz :)

A művészetiben én is filóztam ezen a témán, céltalan is voltam a jövővel kapcsolatban. Úgy 22 éves koromra alakult ki egy ötlet hogyan érvényesüljek/ csak egy kis közönség vegyen észre. De a végcél egy modern ajándékbolt lenne nem a megszokott vacak bögre árus stb re kell gondolni. Itt a kép a fejemben még mindig, mit s hogy képzelek el a dekorációtól elkezdve a termékek, s az üzlet elrendezése.

Még nagyon az elején vagyok, de remélem mellém társul kicsit már a szerencse.

Amúgy igen...vannak olyan alkotások amikre csak annyit mondok: Ez nektek művészet?

Pl a nő a pi*€%ból nyomja a festékkel teli tojásokat magasból a vászonra... Undorító. Lehetne még mesélni mik vannak.

S igen, az alkotónak jó érzés az elismerés s a tudat, hogy másoknak öröm mit alkot a művész.

Ha gondolod ìrhatsz! :-) Mesèlhetek ezt-azt. :) Èn sem vagyok a csùcson de màs miatt.Művèszeti Szakközèpbe jàrtam 2 èvig.

21/N