Mit gondoltok a verseimről?

(Most nem érzem úgy, hogy pozitívan szeretnék gondolkodni, ezért nem veszem figyelembe annak a lehetőségét, hogy ezt a kérdést (egy elég gyér) poénnak is szánhatták.)

Néhány dolog igazán elszomorít a verseiddel és veled kapcsolatban, kedves kérdező.

1. Az IQ szinted nem lehet túl magas, valószínűleg valamivel alacsonyabb az átlagosnál. Hogy miért? Nem sértésből mondom: bizonyított, hogy az alacsonyabb IQ szinttel rendelkező egyének nehezebben ismerik fel az iróniát, és írásban, amikor is nem láthatják a beszélő mimikáját ill. nem hallhatják a hanghordozását, szinte képtelenek rá. A téged dicsérő válaszok nagy része ironikus volt (tehát dicsérő szavak mögé rejtett negatív kritikát kaptál).

2. "Világhírnéven gondolkozok"

Ez a legrosszabb. Egyszerűen annyira primitív, hogy valaki csak azért kezd el valamit, hogy hírnevet szerezzen belőle! Ha azt mondod, hogy azért írsz angolul, mert így több emberhez elérhetnek az alkotásaid (és természetesen így is gondolod), akkor egy szót nem szólok, én se magyarul írok fanfictiont, pont ebből az okból (valamint ebből én nem leszek világhírű - értelemszerűen). De hidd el, J. K. Rowling sem azért kezdte írni a sebhelyes varázslófiú történetét, hogy "na, én most milliomos leszek."

3. "Tudom, fantasztikus!"; "Köszönöm, hogy elismerted a tehetségem."

Az egy dolog, hogy valaki tisztában van a képességeivel, erősségeivel, és nem szerénykedik feleslegesen, de ez már túllépte azt a vékony határvonalat, ami az öntudatosság és az önimádat között húzódik. Vegyél vissza magadból, kérlek. Petőfi, például, tehetséges költő volt. Még sem láttam soha sehol, hogy önmagát és alkotásait agyondicsérte volna.

Ó, és hadd mondjak még valamit:

Egy versnek mondanivalója, célja kell legyen. Attól, hogy egymás után raksz néhány sort, amiknek utolsó szavai történetesen összecsengenek, nem írtál verset. Most őszintén: megeszem a kalapom, ha meg tudod nekem magyarázni, mi a jóégről szól az a vers, amit a kérdés leírásába tettél.

"Szia! Ez én vagyok, és nem te!

Mert az oroszlánok sosem veszekednek.

De ha szereted Lady Gagát,

küldök neked egy pizsamát.

Ó, helló, ez én vagyok, nem te!

Mert a lábujjaim tökéletesek

Vettem egy mosógépet

Ne hazudj! A cukor egészséges."

Tessék. Nagyjából még rímel is. De hadd áruljak el neked valamit: a sorok között az égvilágon semmilyen logikai kapcsolat nincsen. Enélkül pedig prózai szöveget sem lehet alkotni, nem hogy verset.

Kedves Kérdező!

Nekem tetszettek a verseid, és én értettem az iróniát, és a cinikusságot. Szerintem jól csináltad. Kizárt dolognak tartottam, hogy te ezt komolyan gondoltad volna. Le a kalappal. :D

Megművelni a földet szokták, kedves "költőnő"!

Az emberek művelődnek. De szerencsére nem a te verseiddel.