Mi a véleményetek erről?

egy hónapja vagyok ˘könyv írásban ˘ mindenfélét írtam de ezt szeretném veletek megosztani:

Egy életen át.

A barátaim és a családom a legfontosabbak a világon, de kik az igazi barátok akik akkor is melletted állnak mikor padlón vagy vagy éppen a rivalda fényben tündökölsz ?!

Sohasem tudtam mit is jelent az élet nem értettem ha én bántok valakit akkor semmi baj nincs de ha engem bántanak akkor össze zavarodott lettem és dühös személyiségemet ismerhette meg mindenki.

Itt kezdődik a történet :

Nyár volt ahogyan láttam az embereket mindenki boldogan tölti a mindennapjait voltak dühös emberek is akiken csak annyit láttam hogy a kimondott szavait azonnal megbánta de Ő is tudta hogy vissza fordítani már nem lehetett ha ilyen könnyen menne akkor mindenki veszekedne annyit mondana a másiknak ja bocs nem úgy gondoltam.

Éppen a barátaimhoz siettem már késésben lehettem az órámra sem néztem rá tudtam anélkül is hogy a késésem nem 5 perc lehet már félóránál járhattam köszönhetően nekem mert le késtem a buszt annyira nem figyeltem az időt.

Mikor oda értem max a port láthattam amit a barátaim hagytak maguk után el mentek várható volt tudtam is hogy nem fognak rám várni nagyon sokáig , elő kaptam a zsebemből a telefont és tárcsáztam a jó öreg cimbimet Maxot kettőt csöngött a telefon és már fel is vette .

Ennyit tudtam csak felelni neki: Merre vagytok? Nagyon sajnálom hogy ennyit késtem ne haragudjatok.

Maxnak a hangján szinte éreztem azt a hűvös tekintettét ahogyan nézni szokott mikor nem úgy alakulnak a dolgok mint ahogy Ő azt eltervezte lépésről lépésre nem mondott ő semmi különlegeset csak annyit: Gyere a mezősi utcába ahol szoktunk lógni hozzátette még viccként: úgy is sokáig leszünk tudsz késni.

Oké ott leszek húsz perc múlva gondoltam én is vicces leszek és hozzá teszek még annyit azért hagyjatok nekem is a nasikból és a sörökből csak az enyém nem volt ilyen vicces köszönés nélkül rám nyomta a telefont ha ez egy tárcsás telefon lett volna el képzeltem milyen erővel le tudta volna csapni a kagylót hogy szinte a falról le is szakadjon.

Úgy szaladtam a busz után hogy szinte azon gondolkoztam elindulhatnék a maratonon de hamar le tettem erről a fantáziáról hiszen itt csak egy két perces spintről van szó de a maratonon azért oda teszik az emberek magukat több hónapos gyakorlat után meg lesz az édes gyümölcs mikor át szakítják a cél szalagot nekem legfeljebb a tüdőm szakad le ennyi futástól már is .

Amint el értem a buszt fel mutattam a bérletemet próbáltam le ülni bárhová is mert majdnem össze estem annyira siettem a szívem hevesen vert ha valaki rám nézett és éppen a homlokomat pillanthatta meg láthatta a verejték cseppeket rajta de engem ez nem zavart nézzenek ha nekik ez a jó csak érjek oda a barátaimhoz.

Ismételten elő kaptam a telefont a zsebemből most eltérően mint tíz perccel ez előtt mert majdnem ki esett a kezemből mikor a busz éppen egy kicsi féket benyomott nem tudtam le ülni így állnom kellett kapaszkodót pedig nem fogtam mert így nem tudtam volna elő venni a telefonomat hogy ne érjek más emberekhez ahogyan ment a busz hagytuk az utcákat magunk után az emberek özönlöttek a buszra többen lettünk ezért nem tudtam megfogni a kapaszkodó így majdnem annyi lett a telefonomnak,Maxet tárcsáztam újra csöng csöng csöng... aztán fel veszi szóhoz sem hagyom jutni annyit felelek nemsokára ott vagyok tíz perc , vártam hogy mondja a sajátos kis szlengjét ami mindig úgy hangzott : Én mindig megmondtam még szuperhősnek sem lennél jó annyit késel mindenhonnan , oké várunk és rám nyomta a telefont.

Utolsó előtti megállott hagytuk el gondoltam magamban nemsokára oda érek de minden egyes képzelgésemet el nyomták az emberek már álló hely is alig volt ezen a tetves buszon kezdtem azért ingerült lenni már csak végre szálljunk le.

Még az utolsó piros megfog minket mert miért ne? ha már ennyit késtem akkor nem mindegy ?!

Megállt a busz én próbáltam előre törni hogy az elsők közt legyek akik leszállnak mert várhattam volna ha közepé felé próbálok leszállni magával rakad a tömeg, ahogyan leszálltam az első hat emberrel szedtem a lábaimat siettem a mezősire nem volt messze a buszmegállótól ez volt az egy szerencsém de meglepetésemre amint el hagytam a buszmegállót pár lépés után felbukkantak a barátaim, Max,Rick,Lisa,Bruck Max csak fintorgott és annyit mondott na Mi van azt hittem már kipukkadt a kereke annak a busznak Elizabeth.. próbáltam gúnyosan mosolyogni de nem ment rá nem tudtam úgy...

Megöleltem őket és hozzá tettem azért azt is hogy bocsánat tudjátok milyen vagyok de tudtam pontosan ez nem mentség rá ha el indultam volna időben akkor nem lettem volna ekkora késésben.

A szokásos kis tempónkban mentünk a fiúk elől rá gyújtottak mi pedig hátul Lizával hagytunk magunk közt pár métert fel is tünt a fiúknak Rick fel is szólalt na mi van csajok új tampon reklámon csámcsogtok?! Elkezdtek öklözni a fiúk hogy mekkora beszólást mondott Lisa annyit mondott csak Rick még a tampon reklámról is jobb beszélni mint Rólad és elkezdünk nevetni..

Lisára néztem és csak annyit mondtam nem ok nélkül késtem ... Egyfolytában Max jár a fejemben nem tudok rá úgy tekinteni mint egy barátra....