Tudom milyen, csak gondoltam kiteszem (? )

Nincs kiút...

Nincs aki már hallja szavam, nincs ki keresne,

hol van az ember, ki már korán megcsöngetne.

Hol van a lány, aki mindig mondta, hogy szeret,

hogy örökké enyém marad, hol van a becsület.

Merre van az, akitől kaptam a meleg ölelésem,

elment tőlem messzire, elhagyott a kedvesem.

Már megfulladok azoktól, amik nyomják lelkem,

soha nem kéri már tőlem majdan a szeretetem.

Bár felemelkedhetnék, elhagyhatnám a földet,

bárcsak léteznék energiaként, engem eltemet.

Tovább léphetni azokon a dolgokon mi emészt,

felejtsetek már el, a sötét engem felemészt.

___

Nem várok elemzést, nem kötött versforma. Szabad verselés.