Mennyit érhet egy 1895-ös Paczka Ferenc festmény?

Az ár nagyon változó lehet a témától, művészi megvalósítástól, a kép és a keret állapotától függően, valamint attól is, hogy témáját tekintve mekkora rá a kereslet s milyen módon akarod értékesíteni.

Nyugodtan belinkelhetted volna a képet ábrázoló fotót, könnyebb lenne véleményt adni.

Sokan azt szeretik, ha neves aukciósházból vásárolják a képet, mert akkor van nyoma annak, hogy honnan vették (katalógus) és a későbbi eladásnál az előny. Az aukciósházak azonban "igényesek" és a keretezés, restauráltatás, katalógusban megjelentetés költségeit a tulajdonossal fizettetik meg, ráadásul aukción nagy haszonkulccsal dolgoznak, ezért a kép tulajdonosa kedvezőtlen esetben az aukciós leütési árnak csak kb. a felét kapja meg.

Még bizonytalanabb a helyzet, ha magánkereskedő vagy BÁV kerül be a képbe kereskedőként, mert a tényleges eladási árat soha nem fogja megtudni, sőt kevésbé megbízható magánkereskedő esetében még "el is kallódhat" a kép. Ezért sokan internetes aukciós oldalakon maguk hirdetik meg (pl. Vatera, jofogas, teszvesz, zsibvasar stb.), de ott is rendelkezni kell alamiféle támponttal az árat illetően.

Paczka Ferenc egyébként a 3.-4. vonal-beli festőnek számít, tehát a képek árai talán a Bosznay, Rubovics képek ára alatt van, de mint említettem, a méret, a tárgy, a megvalósítás, az állapot nagyon sokat nyom a latba.

Kíváncsiságból előszedtem az 1975 és 1990 közötti BÁV festményaukciók katalógusait, ahol összesen 4 db Paczka Ferenc festményt aukcionáltak.

1. 1979-ben a szeptemberi aukción szerepelt 164. sorszámmal egy 130x90 cm-es nagyméretű festmény A kis libapásztor címmel és 12.000- Ft kikiáltási árral, leütötték 30.000- Ft-ért. Ugyanekkor Rudnaynak volt egy virágcsendélete 20.000- kikiáltási áron, amit 40.000-ért ütöttek le, Kern Herman-nak volt egy Borkóstoló-ja, ami 20.000-ről 46.000-ig ment fel.

2. 1980 szeptemberében 169. sorszámmal szerepelt egy 67x51 cm-es Hímző leány, ami a 12.000-Ft-os kikiáltási áron ment el. Ugyanakkor Spányi Bélának egy horgászó kisfiút ábrázoló képe 18.000-ről 26.000-re ment fel, Vastagh György Cigánygyerekek c. képe 12.000-ről 36.000-re ment fel.

3. 1981. szeptemberében 143. számon szerepelt egy 76x92 cm-es Lányok népviseletben c. képe, ami 20.000-ről indult és 30.000-ért ütötték le. Ugyanekkor Pataky Lászlónak a Szántás c, kisebb képe 20.000-ről 40.000-re ment fel, Tornyainak a Mári fest c. képe 18.000--ről 19.000-re, Telepy Károlynak egy kis tájképe 12.000-ről 55.000-re ment fel.

4. 1985. májusában 186. számon volt egy Parasztmenyecske 97x61 cm méretben, ami a 12.000-Ft kikiáltási áron sem kellett senkinek. Ugyanekkor Bosznay kis tájképe 7.000-ért, Kunffy Lajosnak 2 db női portréja 8.000- ill. 9.500- Ft-ért kelt el

Sokat nem érhet, ha én nem tudok róla.

Vászon-ára lehet.

Nemmondanám magam szakértőnek, vagy ha így tennék, akkor hazudnék egy nagyot.

A hazai festészettel azért úgy-ahogy képben vagyok, viszont az illető nevét sem hallottam még soha. Ez azt jelenti, hogy nem egy Paál Lászlóról van szó, ugye.

Ha a kép 1895-ös, akkor már lehet értéke (ha olaj-vászon kép), pusztán a korából kifolyólag is. Szintén érdemes tudni, hogy nem kell ismert művész képe legyen, elég ha a témaválasztás jó, tehát portré, vagy esetleg valami igen szokatlan a mű tárgya. A keret sem közömbös. Ha faragott a keret, akkor általában maga a kép is jó, de ha blondel (aranyozott gipsz) keretes, akkor nem olyan biztos, hogy értékes a mű, legalábbis, jóval kisebb az esély rá.

A vászonár egyébként nem feltétlenül olyan rossz, kivált, ha nagy méretű képről van szó.

Na, pótoltam a műveltségem hiányosságait egy kisebb darabon és utánanéztem a Ferkónak.

Örülhetsz, ha figurális a kép, amire jó esély van, ráadásul ha vallási tárgyú és nincs elrajzolva, akkor akár még pénzt is érhet.