Hogy kezdjek el cikkeket írni?

Moderálás azért minden sajtóban van. Meg ezt a nyugatos ágat nem tudom értelmezni. Mindegy, tanácsokat kértél, hát azokat tudok adni.

Először is tudnod kell, milyen egy jó cikk. Oké, ez így elég értelmezhetetlen lehet, hiszen eleve jó cikket akarsz írni. De mitől lesz jó? Van egy jó címe. Fontos, hogy a cím legyen olyan, amire már eleve kattintanak. Itt néha be kell vetni a fantáziát, néha adja magát. Másodszor jól szerkesztett. Minden cikkben van egy fejléc, vagy nem tudom hogy hívják, az a vastag betűs rész az elején. Itt foglald össze a lényeget. Na most itt el kell dönteni, hogy a cikk egy tényszerű eseményt ír le (tudósítás), vagy pedig véleményes, elemzős cikk. Ha tudósítás, akkor tényleg tömören legyen benne a lényeg. Ha véleménycikk, akkor csak vezesse be a cikket.

Aztán a fontos dolgok kerüljenek előre. Az emberek sokszor nem olvassák végig a cikket. Tehát ne csigázd az érdeklődésüket az utolsó sorokig, az hatásvadász. Ha például - most csak a példa kedvéért - Nyírabonyban meggyilkolt egy embert a saját testvére, akkor ezek az információk legyenek az elején, és a cikk a kifejtésről szóljon. Mondom, véleményes cikk kivétel ez alól. Inkább legyél lényegre törő, mint hatásvadász.

Ha ez megvan, és nagyjából megy, akkor döntened kell a stílusról, vagyis a nyelvezetről. Ehhez tudni kell, ki a célcsoport. Ha fiatalok, akkor lehet egy lazább nyelvezetet alkalmazni. Ha viszont komoly, idős emberek, műkedvelők stb, akkor egy modorosabb stílus célravezetőbb legyen. Azt is a célközönség dönti el, hogy mennyire provokatívak legyenek a cikkek. Van aki vevő egy provokatív cikkre, de van aki a mérsékeltebb stílust kedveli. Ez a célközönségtől függ, erre figyelni kell.

Érdemes szakkifejezéseket (terminusokat) használnod, de ez ne az érthetőség rovására menjen. A terminusokat egy hozzáértő olvasóközönségnek nem kell kifejteni, de ha a közönség laikusokból áll, érdemes lehet egy-egy nem ismert terminust kifejteni.

Akkor nem árt tudni, hogy mivel van tisztában a célközösség. Például egy Salvador Daliról vagy Picassoról mindenki hallott, de simán lehet olyan művész, aki számodra ismert, de a célközönség számára nem. Akkor róla nem árt valami háttérinformációt közölni.

Igazából ez azt jelenti, hogy minden esetben a célközönségre kell figyelni, és az ő fejükkel megpróbálni gondolkozni. Ez nagyon fontos, e nélkül nehéz lesz.

Legelső munkának meg csak úgy lehet nekiállni, ha találsz egy érdekes témát. Ezt amúgy nem említetted, hogy a témát te választod, vagy meg van határozva. De keresel egy érdekes témát, elég ha számodra érdekes. Hogy miért, abba nem megyek bele. De ha megvan, akkor fogod és írsz egy cikket. Megpróbálod. Vagy jó lesz, vagy nem. De próbálkozni kell, gyakorolni, csinálni, csak így fejlődsz. Ha csak gondolkozol azon, hogy hogy kéne, de nem állsz neki megírni, akkor soha nem tanulod meg.

Először a műfajt kéne tudni, hogy mit várnak el. Ha szabadon választott, akkor nézz kicsit utána a lehetőségeknek, riport, portré, glossza stb., és ennek alapján állj neki. De arra látom a legnagyobb esélyt, hogy sima tudósítást kell készítened.

Először is ugye kell találnod egy témát, aminek van hírértéke. Ahogy előző is írta, a célközönség ismerete segít abban, hogy milyen irányba indulj. Egy helyi közösséget lehet, hogy érdekel egy, a településen először látható kiállítás megnyitója, országos szinten már kevésbé érdekes.

Ha tudósítás, akkor az előző által is említett félkövérrel szedett rész a lead, ez lehetőleg tartalmazza az 5W-t (nézz utána neten). Az utána következő szövegtörzsben pedig kifejted a teljes eseményt. Minimum egy interjút csinálj hozzá, de nehogy az egészet bemásold, legfeljebb egy-két szó szerinti idézetet rakj bele, ahol indokoltnak érzed. És ami lényeges: ez a műfaj objektív és tárgyilagos. Ne rakj bele véleményt, semmi olyasmit, hogy "ez a kifejezetten jól sikerült alkotás...", és ne csapongj (például, hogy "a mellettem álló valaki odasúgta a partnerének, hogy..."). Ezeket tartsd észben, a többi már a te írói képességeden múlik.