Jópofa verset középiskolás évnyitóra?

Mit szólsz ehhez? :)

Balogh József: Kedves Vakáció barátom!

Komolyan mondom, szégyellhetnéd magad.

Június közepén mellém szegődtél, barátokká fogadtuk egymást,

s lám: két és fél hónap után megtagadsz.

Tudom, jövőre ismét eljössz, megígérted a búcsúzáskor.

Nagyon jó volt veled!

Pedig anyuék mennyire izgultak, amikor megérkeztél…

Mi lesz a gyerekkel?

Akasszunk a nyakába kulcsot? Küldjük táborról táborra,

vagy fogadják felváltva a nagymamák?

Szóval szörnyű családi vitákat okoztál, kedves Vakáció!

Én magamban mégis nagyon örültem, mert tudtam,

te minden gyereknek a legjobb barátja vagy…

Tanév végére bizony alaposan elfáradtunk.

S nem csak mi, de a tanáraink is.

Ők – nekem elmondta az osztályfőnököm – éppúgy várták, mint a diáksereg.

Kedves Vakáció! Tudatom veled – mindenre te sem figyelhetsz oda.

Az összes gond megoldódott.

A nagyik szívesen fogadták az ő aranyos csillagukat,

a szemük fényét, vagyis engem.

Képzeld, Vakáció, megtanultam úszni, úgy, hogy egyszer sem fulladtam meg.

Uralkodásod ideje alatt kiváló famászó lettem,

bár anyuék maradi nézetei szerint:

a nagymamáék idegeire többször másztam fel…

Kedves Vakáció! Egyre bölcsülő eszemmel nagyon jól tudom,

a te időd sajnos lejárt. A naptárt pergető idő nem ismer könyörületet,

s akkora hatalmad még neked sincs, hogy legalább októberig maradhass…

Köszönöm, hogy közel 80 napig jó barátok lehettünk, s ez a lényeg!

Te most majd békésen telelj át, s az új tavaszt várd annyira, mint mi!

Drága Vakáció! A suli, az suli, író kezekre vár a kréta, a könyvek

olvasókat remélnek, a padok elárvulnának,

s a füzetek sem akarnak üresen maradni…

Isten veled, Vakáció! Vigyázz magadra, mert tíz hónap múlva

megint nagy szükségünk lesz rád!

Aztán majd időben küldd ám el hozzánk a kistestvéreidet:

a téli és a tavaszi szünetet! Ők is jó fejek,

de legjobb fej te maradsz mégis, Kedves Öreg Nyári Vakáció!

Bártfai L. Judit

Gimnazista lettem

Itt vagyok hát, bejutottam,

ez a nap már nagyon más.

Évek óta riogattak:

ott aztán lesz tanulás!

Azt mondták, a gimiben majd

megtudom, mit eddig nem.

Hogy itt komolyan kell venni,

a lustaság nem érdem!

Azt hallottam, minden nap majd

több száz oldalt kérdeznek,

hogy itt nincs ám visszabeszéd,

mától vége lesz ennek.

Hogy itt majd a kötelezőt

mindenki elolvassa,

és pontosan tudja bárki,

a tudásnak mi haszna.

Hogy a matek se lesz könnyű,

gyakorolni kell sokat,

nem elég csak megérteni,

magolni kell naphosszat.

...Kértem néhány felsőbb évest,

a suliról meséljen,

mit kell tennem, hogy csináljam,

hogy a gimit túléljem.

Néztek, mint a marslakóra,

hogy én miről beszélek,

persze, mondták vannak órák,

de mégsem ez a lényeg.

Beszélgettünk barátságról,

szerelemről, haragról,

szenvedélyről, kitartásról,

nyárról, télről, tavaszról.

Szóba kerültek a filmek,

a kultúra és a sport,

jó sok témát érintettünk,

és mindenki kedves volt.

Fura, de sokat változtam,

túl hosszú volt ez a nyár,

gimis vagyok, vágjunk bele,

kezdődjön el végre már!