Ez szerintetek egy rossz kritika egy könyvhöz?

15 évesen illik összefüggően beszélni és gondolatokkal rendelkezni. Tudom meglepő, de ebben semmi extra.

A kritika lényege, hogy elmondod mi tetszett és mi nem tetszett egy műben. Ha már a szubjektív részekhez érünk fölöslges arról beszélni, hogy a te történeted milyen.

A kritikád túl általánosnak tartom és semmiképpen sem hivatalos formában lett írva.

Azt nem mondom, hogy jó vagy rossz, mert az ízléseket, véleményeket nem minősítem.

Ilyeneket nem írnék, hogy pl. (ilyen kis)

Igen. Először is kritikában nem segget nyalunk, hanem rámutatunk a hibákra, esetleg néhány nagyon jól eltalált elemre, mint követendő példára. Másdoszor frászt se érdekel, hogy neked mi tetszett és mit akarsz látni, szakmai szemmel kéne kiértékelni az irományt, ráaádsul hibás dolgokat közölsz, pl.: A könyvekben a bevezető szövegek,a kezdetek mindig lassúak,már-már unalmasak,de ez hozzásegít a fokozott izgalom eléréséhez.

Ezt a marhaságot ki mondta?! Nagyon nem igaz, a jó könyvben a bevezetés sem unalmas, hanem ad egy-két olyan pontot, ami felkelti az érdeklődést addig, míg beindul a cselekmény.

Összeségében ezt még kritikának sem hívnám, szimpla dícséret.

Kedves kérdező,

15 évesnek nem rossz.Bárvéleményem szerint dolgozz ki

egy konstrukciót. Legyen a kritikádnak szerkezete.

Ne állíts olyat ami nem feltétlen igaz(legyél objektív).

"A könyvekben a bevezető szövegek,a kezdetek mindig lassúak,már-már unalmasak,de ez hozzásegít a fokozott izgalom eléréséhez."

-Vannak olyan könyvek amik gyorsan kezdődnek és a lendületüket megtartják.Sőt, fokozzák is. Ezek gyakran

rövid időt írnak le, de több szálon futnak és sok a ködösítés. Én szívesen olvasok ilyen olvasmányokat is.

-Olvasztam olyan könyvet ami harcjelenettel kezdődött, belassult, majd megint felgyorsult az eseményszál.

-Vannak olyan olvasmányok(sok) ami a végkifejlettel kezdődig, majd egy rossz álomként, egy ómenként festi fel az író a történteket. Végül a végkifejlet visszatér kiegészítve olyan elemekkel és ismeretekkel amiket a könyv során szereztél.

Nagyon izgalmas tud lenni egy ilyen könyv is.

Szóval, nem minden esetben a lassúság a nyerő.

Szokj hozzá, hogy az irodalomban a romantika mást jelent. Nem a hétköznapban elterjedt romantikus jegyet

keresd. :) Amit írtál, az alapján ez realisztikusabb, mintsem

romantikus:S

Szerintem ez egy pontatlan kritika. Ne keseredj el ezen!

15 évesen én egy novellát nem tudtam végigolvasni, nem hogy

kritikával illetni..:_D ez egy fejleszthető tudás. gyakorold!:)

Javaslom a Szirma kritikákat. Kicsit heves és hétköznapi tud

lenni, de nem azért mert nem tud, hanem mert így képes az

emberekkel megértetni magát. a kritikái konstruktívak,

szakszerűek és tapasztalatra utalnak. Ja! és humorosak is :D

Összegezve: Szép dolog, hogy ilyen terveid vannak.

Idővel beletanulsz. Ne hagyd abba, kitartás! :) fiú17

Ebből biztosan ne tanulj (borzasztó):

https://www.youtube.com/watch?v=IVfnzi20GFY

Baráti kritikának, bétaolvasó-kritikának, kifejezetten az írónak szóló, hivatalosan nem megjelenő kritikának, szerintem megfelel, hiszen ugyan a megfogalmazás nem túl hivatalos és helyenként nyers, de ami az írót érdekelheti gyakorlati szempontból, az mind benne van. Bár más kérdés, hogy nekem pl. sosem hiányzott a tájleírás a könyvekből, hacsak nem vmi különlegesebb helyről volt szó :D.

A helyesírás viszont egy merő borzalom, és hát... kíváncsi lennék arra, hogy milyen minőségű történeteket írsz, de az biztos, hogy nem tudsz rendesen fogalmazni (vagy ha igen, akkor ezt a kritikát összecsaptad, ahogy jöttek a gondolataid, és azért ez is elmond egy-két dolgot rólad), néhol teljesen zagyvalék... barokkos körmondatok túl sok tagmondattal (pl. az Összességében... kezdetű)...

Hogy elhinném-e, hogy 15 éves írta? Igen. Általában az idősebbek összeszedettebben írnak.

Ha kritikát írsz valakinek a könyvéről, szerintem nem kéne ennyit foglalkoznod benne azzal hogy te is írsz. Megemlítheted, persze, ha már itt tartunk én is regényt írok, de ennél többet felesleges mondani róla.

A másik hogy nagyon talpnyalás szerű néhol, olyan érzést kelt mintha egy kicsit a kedvében szeretnél járni az írónak, még akkor is amikor negatív gondolatokat írsz le. Az elején dicséred, kacifántos megfogalmazásokban írod le neki hogy miről szól a saját története, na de minek? Szerintem ő is tudja. Ellenben a véleményedet, amire kíváncsi volt, alig pár sorban említed.

A helységek leírásához tanácsot adsz, oké, de túl törvényszerűen jelented ki, miközben nem az. Nem muszáj hogy egy karakter várjon vagy elgondolkozzon, akár egy csatajelenetben is lehet részletes helyszínleírás, csak ügyesen kell csinálni.

Illetve szerintem nem csúnyább megjegyzés ha azt mondod hogy több tájleírás kellene, ez mindössze a saját véleményed. Na meg kétlem hogy egy tájleírás elkápráztatás mellett még ki is színezné az olvasót... csak óvatosan azokkal a vesszőkkel...

És hogy a rohanásból elég-e, azt az előzőekhez hasonlóan én is vitatnám, már csak azért is mert imádom a pörgős, dinamikus sztorikat. De főleg azért, mert az hogy "A könyvekben a bevezető szövegek,a kezdetek mindig lassúak,már-már unalmasak" egyszerűen nem igaz. Rengeteg könyvet olvastam már ami pörgősen kezdődött, legalább annyit mint ami nem, és egyik megoldás sem nevezhető jobbnak mint a másik. Ízlés kérdése.

14/l